Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. március 31. kedd (61. szám) - A magyar védőnők napjáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK: - BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
1880 szűrővizsgálatokat és egészségiálla potfelméréseket, ezáltal kiemelt szerepe van a prevencióban a lakosság közvetlen környezetében, a lakóhelyén. (12.10) Az egészségügyi alapellátási rendszer infrastruktúrája területileg kiegyenlítetlen, nagyszámú a rossz állapotú, illetve hiányos vagy elav ult eszközökkel rendelkező orvosi rendelő, védőnői tanácsadó, iskolaegészségügyi rendelő, amely különösen a hátrányos helyzetű térségeket érinti. Az egészségügyi alapellátási rendszer humán kapacitásában is gondok vannak. Egyaránt jelent problémát az elvá ndorlás, a korfa, az utánpótlás, a szakképzés kérdései. Mindez szakemberhiányt okoz. Az adatok szerint több mint 4 ezer területi védőnői szolgálat van és több mint ezer iskolai védőnői szolgálat. Ez utóbbiak száma csökkent. Érdemes megjegyezni, hogy egy kö rzeti védőnői szolgálatra átlagosan 265 fő gondozott, egy iskolai védőnői szolgálatra pedig 855 fő gondozott jut. Ez óriási leterheltséget jelent. Ráadásul legalább 300 betöltetlen körzet van, aminek csak egy részében van megoldva a helyettesítés. Tegnap a bizottsági ülésen is elmondtam, hogy a védőnői rendszer forráshiányos. Ezt próbálta meg orvosolni a módosításunk, amit a 2015. évi költségvetéshez nyújtottunk be, amely a védőnői szolgáltatás anya, gyermek- és ifjúságvédelem költségvetési sorát 10 milliá rd forinttal emelte volna meg. Ez a sor tartalmazza a védőnői szolgálatok, az iskolaegészségügyi ellátás kiadásait is, továbbá az anya, gyermek- és csecsemővédelmi előirányzat terhére az anyatejgyűjtő állomások és speciális gyermekegészségügyi ellátás fi nanszírozását is. Módosításunkat sajnos nem támogatták. Az elfogadott költségvetés szerint 2015re a védőnői szolgáltatás anya, gyermek- és ifjúságvédelem előirányzaton 22,5 milliárd forint szerepel, míg tavaly 20,7 milliárd forint volt. Tavaly egy írásbe li kérdésben nyáron rákérdeztünk arra, hogy mikor kapja meg végre minden védőnő a beígért béremelését, mert alapfeltétele a jó munkavégzésnek, hogy megfelelő bérezést kapjanak a védőnők. Ezt a választ kaptuk: „Az alapellátás, így a védőnői ellátás finanszí rozása 2012ben, 2013ban és 2014ben is emelkedett. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár adatai alapján 2012 óta az egy területi védőnői szolgálatra jutó finanszírozási díj mértéke 25 százaléknál magasabb mértékben, havi 65 ezer forint feletti összegge l emelkedett. Az iskolavédőnői szolgálatok finanszírozása 31 százalékot is meghaladó mértékben, havi szinten több mint 75 ezer forinttal nőtt. A finanszírozás emeléséhez kapcsolódó jogszabályi rendelkezések egyértelműen tükrözik azt a jogalkotói szándékot , hogy az így kapott többlet beépüljön a védőnők díjazásába. Ennek végrehajtása a védőnői szolgálatot működtető intézmények, önkormányzatok hatáskörébe tartozik.” A javaslat célját, a védőnők, a védőnői munka elismerését nehéz bárkinek is vitatni. Ez tegna p a bizottsági ülésen is elhangzott. A Magyar Védőnők Szövetsége külön programsorozatot indított a centenárium tiszteletére. A dátum apropóját az adja, hogy 1915. június 13án alakult meg Budapesten az új városháza közgyűlési termében az Országos Stefánia Szövetség az anya- és csecsemővédelem szervezésére. Emiatt a védőnők napjaként tartják már most is számon június 13át, régóta ünneplik ezt a napot nagyon sok helyen az országban. Amennyiben az országgyűlési határozat elfogadásával egy pecsét kerül erre a hagyományra, most már hivatalosan is ünnepelhetjük ezt a napot. Előttem is elmondták már, de nem elégszer lehet ezt elmondani, én is megismétlem. Az anya, gyermekvédelem korábbi hagyományai, a századforduló Magyarországának társadalmi, gazdasági és ebből következően demográfiai, népmozgalmi változásai keltették életre a védőnői hálózatot, amelyek napjainkig érezhetően meghatározták a célokat, elveket és módszereket. Előttem is elmondták, hogy két fő célkitűzés volt: a csecsemőhalandóság és a nemzet számbel i erősbítése volt a cél a megalakuláskor. A védelem alapfeltétele: az anya nem kerülhet rosszabb gazdasági helyzetbe azért, mert új embernek ad életet és gyermeket nevel. Az anyát és magzatját meg kell óvni a születési folyamat veszélyeitől. Lehetővé kell tenni, hogy minden anya maga szoptassa csecsemőjét. A tudatlanság a csecsemőnevelés köréből száműzendő az anyák megfelelő tájékoztatása által. A társadalom ismerje fel a nagy csecsemőhalandóságban rejlő óriási nemzeti veszedelmet.
