Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. március 31. kedd (61. szám) - A köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött, az Országgyűlés 2015. március 3-i ülésnapján elfogadott „Egyes jogállási tárgyú törvények módosításáról” szóló törvényhez benyújtott törvényalkotási bizottsági jelentés és módosító javaslat vitája - ELNÖK: - DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár:
1854 által b eadott módosító javaslattal. Tehát mivel ezek a pontok teljes mértékben hiányoztak belőle, ezért az ellenzéki pártok valamennyien tartózkodtak, illetve nem tudták elfogadni. A tartózkodás is azért volt, mivel volt néminemű előrelépés ahhoz képest, ahogy a törvényjavaslat elfogadásra került korábban az Országgyűlésben. Ezért nem „nem” szavazat, hanem tartózkodás volt, de támogatni nem tudtuk. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik padsoraiból.) ELNÖK : Köszönöm szépen, Gyüre Csaba képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem az előterjesztőt, hogy kíváne felszólalni. (Dr. Répássy Róbert jelzésére:) Jelzi, hogy igen. Mielőtt megadnám a szót, felhívom a figyelmét, hogy a vitában történő felszólalásra és az esetleges zárszó ismertetésére mindösszesen tí zperces időkeret áll rendelkezésére. Megadom a szót Répássy Róbert államtitkár úrnak. DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Nem szeretném nagyon húzni az időt azzal, ho gy a közöttünk, a bizottsági ülésen lefolytatott vitát felelevenítem, de a bizottsági ülésen hivatkoztam egy alkotmánybírósági határozatra, amely a 165/2011. december 20ai Abhatározat számot viseli. Ennek indoklásában szerepel az a mondat, hogy a törvény tervezet előkészítése nem része a jogalkotási folyamatnak, ezért az egyeztetés törvényi kötelezettségének avagy a társadalmi vita megszervezésének elmaradása politikai felelősséget keletkeztet a jogalkotó oldalán, de nem eredményezi a törvény közjogi érvén ytelenségét. Erre az Abhatározatra hivatkoztam a bizottsági ülésen. Valamint hivatkoztam arra, hogy a köztársasági elnök a visszaküldő levelében kifejezetten azt írja, hogy „a törvénnyel ebben a formában nem tudok egyetérteni”. Ez azt jelenti, hogy az úgy nevezett politikai vétójogával élt, tehát nem közjogi érvénytelenség miatt mellőzte a törvény kihirdetését. Ha a törvényt közjogilag érvénytelennek tartotta volna, nyilvánvalóan az Alkotmánybíróságnak kellett volna megküldenie. Ezen túlmenően a köztársaság i elnök úr visszaküldő levelében megfogalmazott kifogásokat, aggályokat az előterjesztő kormány megfontolta, a szükséges egyeztetést lefolytatta a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórummal, és bizonyos kérdésekben egyetértésre is jutott ezzel a testülettel. Ez eket a módosító javaslatokat tartalmazza a Törvényalkotási bizottság módosító indítványa. Tehát mindazokat a szükséges, a köztársasági elnök által javasolt eljárásokat lefolytatta a kormány, ami alapján újra idekerülhet a Ház elé zárószavazásra a törvényja vaslat. Természetesen nem értettünk mindenben egyet a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórummal. Az, hogy a vita fennáll a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórummal bizonyos kérdésekben, nem akadálya egyébként a törvény megalkotásának. Megjegyzem, és ezt önök is t udják, hiszen erről sokat beszéltünk, hogy már a törvény előkészítő szakaszában is érdekképviseleti szervezetekkel egyeztetett a kormány, tehát nem maradt el a jogalkotási törvény által előírt érdekképviseleti egyeztetés. A Közszolgálati Érdekegyeztető Fór ummal kapcsolatos speciális egyeztetési kötelezettség a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény vonatkozó szabályaiból következik. Összefoglalva tehát, tisztelt Ház, nincs semmi akadálya annak, hogy zárószavazást tartsunk. A jogszabály érvényessége sze mpontjából, azt gondolom, a törvény által érintett személyi körbe tartozó közszolgálati dolgozók érdekei szempontjából a kormány maradéktalanul megtett mindent azért, hogy figyelembe vegye ezeknek a dolgozóknak, közszolgáknak az érdekeit, hiszen számos ese tben azért került sor a jogszabály módosítására, hogy a szervezeti átalakítások, az államigazgatás szervezeti átalakításai ne érintsék hátrányosan a dolgozókat, a közszolgákat, azért, hogy fenn tudják tartani a szolgálati jogviszonyukat, tehát ne veszítsék el a munkahelyüket. Kérem a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)