Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. március 31. kedd (61. szám) - A köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött, az Országgyűlés 2015. március 3-i ülésnapján elfogadott „Egyes jogállási tárgyú törvények módosításáról” szóló törvényhez benyújtott törvényalkotási bizottsági jelentés és módosító javaslat vitája - ELNÖK: - DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP):
1855 ELNÖK : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tájékoztatom, hogy a vita végén a zárszó elmondására 5 perc 55 másodperc áll rendelkezésére, ha jól mértem az időt. (10.10) Tisztelt Országgyűlés! Most a képviselői felszólalások következnek, a napirend szerinti időkeretekben. A vita során kétperces hozzászólásra nincsen lehetőség. Először az írásban előre jelentkezett képviselőknek adom meg a szót; elsőként Bárándy Gergely képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt. DR. BÁRÁNDY GERGELY ( MSZP ): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Azt gondolom, azokat a főbb kifogásokat, amelyeket az ellenzéki pártok nagyjáb ól egyhangúlag megfogalmaztak, Gyüre Csaba képviselőtársam, bizottsági alelnök úr ismertette a kisebbségi vélemény előadásakor korrekt módon. Azt a vitát azonban érdemes folytatni, ami a javaslat közjogi érvénytelenségéről szól, és erre tért ki az államtit kár úr is a mostani felszólalása kapcsán. Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, azt könnyű megkülönböztetni, hogy melyik esetben ír elő a törvény úgynevezett általános egyeztetési kötelezettséget az érintett szakmák, illetve társadalmi csoportok képvise lőivel, és mikor ír elő a törvény nagyon is konkrét egyeztetési kötelezettséget egy konkrétan meghatározott érdekképviseleti szervezettel. Az államtitkár úr ezt a kettőt szereti egybemosni: egybemosta ezt az elmúlt vita során is, és egybemossa most is. Az az alkotmánybírósági határozat, amelyre hivatkozik, a legjobb tudomásom szerint az általános egyeztetési kötelezettségre vonatkozik, és nem tér ki azokra az esetekre, amikor a törvény kifejezetten taxatíve felsorolja azt, hogy kikkel kell az egyeztetést le folytatni; ez óriási különbség. A mi meglátásunk szerint azokban az esetekben, amikor a törvény konkrétan előírja a konkrét szervezettel való egyeztetési kötelezettséget, ott bizony ennek az elmaradása közjogi érvénytelenséget eredményez. Arra az érvre, ti sztelt államtitkár úr, hogy a köztársasági elnök nem az Alkotmánybírósághoz küldte, hanem a parlamenthez vissza megfontolásra, egyet tudok mondani: a köztársasági elnök úrnak évek óta ez a szokása. Gondolom, ha egy más színezetű kormány lesz, és ő lesz még az elnök, akkor ez meg fog változni nála, de az önök kormányzása idején nem szereti Alkotmánybírósághoz küldeni az ügyeket, akkor sem, ha egyébként az indokolásból az derül ki, hogy ő is úgy látja, hogy valójában a törvény szerint Alkotmánybírósághoz kéne küldeni. Azt gondolom, ezek egyértelmű üzenetek szoktak lenni az önök számára. Azt, hogy a köztárasági elnök úr mégis miért dönt emellett, csak sejteni tudom, de nem tudom konkrétan. Az tehát, hogy ő ezt a megoldást választja, és nem az Alkotmánybíróságho z fordul, egyfajta politikai hitvallásból ered az én meglátásom szerint, amely támogatni törekszik azt a kormányt, amelynek a soraiból ő is jön, már amelyik párt soraiból ő is jön, nem pedig közjogi érvként fogható fel. Úgy hiszem, ebben az esetben is errő l van szó. A köztársasági elnök akkor járt volna el helyesen, valóban, ha az Alkotmánybírósághoz küldi meg ezt a törvényt. De még egyszer mondom, ezt szakmai érvként semmiképp sem érdemes felhozni, mert ennek politikai okai vannak az én meglátásom szerint. Meglátjuk azt, hogy valaki, aki jogosult erre, fordule majd Alkotmánybírósághoz ebben a kérdésben, és ha igen, akkor - zárójelbe teszem - ez az összetételű Alkotmánybíróság vajon mit fog dönteni ebben az ügyben. Úgy látom tehát, hogy az lett volna az egy etlen helyes megoldás - és erre még most is megvan a lehetőség olyan módon, hogy nem visszavonja a kormány, hanem leszavazza , ha ezt a törvényt úgy kell újratárgyalni, hogy az egyeztetési szakasztól elölről kell kezdeni. Ugyanis, ha azt írja elő a jogsza bály, a törvény, hogy az érdekegyeztető fórummal konkrétan a törvényjavaslat benyújtása előtt kell egyeztetni, akkor ezt csak úgy tudja a kormány megvalósítani, és csak úgy tud a törvény rendelkezéseinek eleget tenni, ha újra elkezdi ennek a törvénynek a t árgyalását az előkészítő szakasztól, azaz most leszavazza az Országgyűlés - és én erre is teszek javaslatot a
