Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. március 30. hétfő (60. szám) - A Budapesten megrendezendő Úszó-, Vízilabda-, Műugró, Műúszó és Nyíltvízi Világbajnokság megvalósításához szükséges létesítményfejlesztésről szóló törvényjavaslat összevont vitája - ELNÖK: - DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP):
1796 Dunaparton, illetve azok a létesítmények, amelyek felépülnek, 2017 után is itt maradnak. Láttunk bármilyen tervet az előterjesztésben, hogy ez a környezetalakítás, illetve ezek az építmények hogyan fognak hasznosulni, hogyan fog hosszú távon megtérülni ez az egész projekt? Harmadrészt és egyáltalán nem utolsósorban egy építési, környezetalakítással járó projektnél eleng edhetetlen az, hogy az előterjesztő letegye a parlament asztalára a környezeti hatástanulmányt, milyen környezeti hatásokkal fog járni egy ilyen beruházás. Tisztelt Országgyűlés! A legfőbb kifogásunk a javaslattal szemben maga a szellemisége, aminek termés zetesen van előzménye. 2006ban a választásokat megelőzően nem először és nem utoljára szárba szökkent a szerelem az MSZP és a Fidesz között (Zaj.) , nagykoalíciósan elfogadták Bajnai Gordon előterjesztésére a nemzetgazdaságilag kiemelt beruházásokról szól ó törvényt, ami egyébként a korrupció melegágya. A szerencsejátékipart akarta éppen akkor a Szocialista Párt felvirágoztatni, nem egészen sikerült, hála istennek, de továbbra is azt gondolom, és én ezt gondoltam akkor is, amikor Pintér belügyminiszter úr jött ide az elmúlt években a kiemelt beruházási törvény felpörgetésével, hogy tetszettek volna kormányozni. Ha Magyarországnak rendes kormányai lettek volna az elmúlt 1012 évben, nem lenne szükség ilyen kiemelt beruházási törvényekre, hiszen a hatályos e ljárási szabályok, illetve a közigazgatási szervezetrendszer alkalmas lenne arra, hogy ilyen projekteket kiszolgáljon. (20.40) Ami az ilyen speciális törvények filozófiájával a problémánk, az kettős. Pontosan azoknál a nagyberuházásoknál lazít a szabályoko n, amelyek a legnagyobb környezetterheléssel járnak, leginkább képesek arra, hogy az életvilágot átalakítsák, pontosan ezeknél az ügyeknél gyakorlatilag a helyben élő emberek beleszólási lehetőségét lenullázza. Ráadásul pontosan azoknál a nagyberuházásokná l lazít a szabályokon, lazít az átláthatóságon, ahol a legnagyobbak a korrupciós kockázatok. Tehát minél fontosabb egy beruházás, minél nagyobb volumenű egy beruházás, annál inkább szükség van a helyben élő polgárok részvételére, annál inkább az életvilágo t a jövő generációk számára is alapvetően át tudja alakítani, és annál nagyobbak a korrupciós kockázatok. Minél fontosabb, úgymond minél nagyobb volumenű egy beruházás, annál inkább szükség van erős közösségi ellenőrzésre, szükség van arra, hogy egy komoly környezetvédelmi felügyeleti, építési hatósági vizsgálat megelőzze az engedélyek kibocsátását. Félreértés ne essék, itt nem a bürokrácia érdekéről van szó, amikor építési hatóságról, népegészségügyi, fogyasztóvédelmi vagy éppen környezetvédelmi hatóságról van szó, arról van szó, hogy a közösségi érdeket, adott esetben a jövő generációk érdekeit érvényesítsük a magánérdekekkel szemben. Önök ezt nem óhajtják, ahogy az elődeik sem óhajtották. Ez a törvény biankó csekket ad arra, hogy különböző rendeletekkel e gyébként hogy lehet kiváltani az egyébkénti szabályokat. Tisztelt Országgyűlés! Több kockázati elem van ebben a javaslatban. Egyrészt lehetőséget ad arra, hogy a fás szárú növények, fák kivágására és pótlására vonatkozó, valamint az árvízvédelemmel összefü ggő előírásokat nem kell figyelembe venni. Tehát bármi építhető, bármennyi növény kivágható, az árvízvédelem pedig a pesti Dunaparton simán figyelmen kívül hagyható. Azonkívül az eredeti előterjesztésben szerepel egy olyan szabály, hogy a létesítményfejle sztési ingatlanon létesítendő épület nem minősül magasépítménynek, magasháznak, ha az épület 30 métert meghaladó legfelső építményszintje alapterülete nem éri el a 300 négyzetmétert. Vagyis magasház is építhető olyan helyen, ahol az építési szabályozás ez t nem engedné. Azonkívül a bontási szabályok alól is felmentést ad. Tehát engedély nélkül lehet elbontani például a pesti oldal árvízvédelmében részt vevő építményeket és mélyépítéssel meggyengíteni a védműveket. Végzett ebben a tekintetben bárki hatásvizs gálatot? Ki fogja viselni a kockázatokat adott esetben 5610 év múlva? A beruházással összefüggésben a kulturális örökség védelmére és az azzal összefüggő közigazgatási hatósági eljárásra jogszabály további eltéréseket állapíthat meg. Tehát egy műemlék je llegű fürdő szabadon pusztíthatóvá válik. Az ugrótorony mentes az építési korlátozások alól egy
