Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. március 30. hétfő (60. szám) - Apáti István (Jobbik) - az igazságügyi miniszterhez - „Élet az életfogytiglan után, avagy ismét retteghetünk?” címmel - ELNÖK: - DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár:
1732 jogerősen életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt bűnözők a Btk. változásának függvényében legkorábban 202530 év múlva szabadulhatnak, esetleg 30 évnél hosszabb idő t kell minimálisan eltölteniük a rácsok mögött. Más a helyzet azok esetében, akiket korábban ténylegesen életfogytig tartó szabadságvesztésre ítéltek: az ő esetükben a jogerős ítélet kizárta a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét, de brüsszelita nyo másra, strasbourgi nyomásra végül is kötelező kegyelmi eljárást rendelnek el: 40 év után, legkorábban 40 év után felül kell vizsgálni ezeket az eseteket is, tehát még az életfogytiglanon belül is a legveszedelmesebb bűnözők számára is megnyílik a szabadláb ra helyezés lehetősége. (15.40) Ráadásul tudjuk azt, hogy bár tucatnyi bűncselekmény esetében vagy több tucatnyi bűncselekmény esetében kiszabható ez a büntetés, a gyakorlatban kivétel nélkül az emberölés minősített eseteinek elkövetőit ítélik erre a bünte tésre, tehát kivétel nélkül kegyetlen gyilkosokról van szó. Éppen ezért nemcsak büntetőjogi vagy politikai, hanem súlyos erkölcsi és társadalmi kérdések is felmerülnek. Ugyanis hová jut a magyar társadalom, hogyan érezhetik biztonságban magukat a magyar ál lampolgárok, a magyar emberek úgy, hogy a legrettenetesebb, a legszörnyűbb gyilkosságok elkövetői is akár már legkorábban 20 év elteltével élvezhetik a szabad élet minden előnyét? Emlékeztetnék itt az 1990es évek elején elkövetett BeneDonászi tettestársa k általi több gyilkosságra és emberölési kísérletre, itt például már konkrétan eltelt a legkorábbi szabadlábra helyezéshez szükséges 20 esztendő. Ráadásul nem látunk pontosan, nem látunk tisztán ebben a kérdéskörben, éppen ezért kérdezem nagy tisztelettel államtitkár úrtól, hogy hány személyt ítéltek 1990 óta jogerősen életfogytig tartó szabadságvesztésre. Hány személy esetében telt már el a legkorábbi, a legminimálisabb idő, ami a szabadlábra helyezésükhöz szükséges, esetleg hányan szabadultak már ebből a büntetésből, illetőleg a közeljövőben hány személy szabadulása, szabadítása várható? Ugyanis amíg Strasbourg azon aggódik, hogy hány négyzetméter jut egy elkövetőre, addig minket az áldozatok emléke, a hozzátartozók méltósága foglalkoztat, és legfőképpen t artunk újabb súlyos bűncselekmények, súlyos gyilkosságok elkövetésétől. A fő kérdés tehát az, hogy mikor kívánják megoldani ezt a problémát, mikor kívánják betömni, befoltozni ezt a rést a pajzson, és meddig kell mé g a kegyetlen gyilkosoktól tartanunk egyrészt a törvényhozás, másrészt a jogalkalmazás folyamatos hibái miatt. Várom érdemi válaszát. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Az interpellációra Répássy Róbert államtitkár úr válaszo l. Megadom a szót, államtitkár úr. DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Egészen pontosan jelenleg 277 fő tölti életfogytig tartó szabadságvesztését, ebből 53 fő úgynevezet t tényleges életfogytig tartó szabadságvesztést tölt, tehát az ő esetükben a bíróság a feltételes szabadlábra helyezés lehetőségét kizárta; hozzáteszem, hogy mintegy 1518 ítélet még nem jogerős ezekben az ügyekben. Az úgynevezett tényleges életfogytig tar tó szabadságvesztést 1999ben vezette be az akkori kormány javaslatára a parlament, és a 2000es évek elejétől alkalmazzák, hiszen nyilván csak a hatálybalépése után elkövetett bűncselekményekre lehetett alkalmazni. Ebből kiszámítható - tehát a 2000es év elejétől alkalmazzák , hogy 2040ben, azaz 25 év múlva számíthatunk először olyan kegyelmi felülvizsgálatra, amelyet az új törvénymódosítás előír, de az új törvénymódosítás, amelyet valóban, ahogy ön említette, a strasbourgi ítéletet követően fogadott el az Országgyűlés, egy bírákból álló bizottságnak, egy szakértői bizottságnak, szakértői testületnek a véleményét írja elő. Ezt a véleményt az igazságügyminiszter felterjeszti a kegyelmi kérelem elbírálására a köztársasági elnöknek, és a köztársasági elnök e gyáltalán nem automatikusan, hanem alapos mérlegelés után,
