Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. március 30. hétfő (60. szám) - Apáti István (Jobbik) - az igazságügyi miniszterhez - „Élet az életfogytiglan után, avagy ismét retteghetünk?” címmel - ELNÖK: - APÁTI ISTVÁN (Jobbik): - ELNÖK:
1733 kegyelmi mérlegelés után dönt arról, hogy szabadlábra helyezhetőe majd 25 év múlva az első tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt személy. Meg kell hogy jegyezzem - a kegyelmi statis ztikákat ismerve , hogy viszonylag csekély számú olyan esetről tudunk, amelyben a köztársasági elnök pozitívan dönt egy kegyelmi előterjesztésről, és különösen kevés az olyan ügy, amelyben a köztársasági elnök életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt sz emély esetében kegyelmet gyakorol. Megpróbáltam a kegyelmi statisztikákat az 1990es évektől megnézni, és eddig egy olyan kegyelemről tudunk, amelyben életfogytig tartó szabadságvesztés esetén élt a köztársasági elnök a kegyelmi jogkörével, tehát egyáltalá n nem tekinthető bizonyosságnak vagy automatizmusnak az, hogy a köztársasági elnök kegyelmi döntése pozitív lenne. Ami a bíróságok döntését illeti, tehát a feltételes szabadságra bocsátást és azoknak a várható legkorábbi időtartama, ilyen statisztikákkal é n nem találkoztam, nem tartják ezt számon. Nyilván az megállapítható, hogy feltételes szabadságra hány életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt személyt bocsátottak, erre a büntetésvégrehajtásnak vannak statisztikái, még jelen pillanatban nem tudtam eze ket beszerezni. Azt hiszem, hogy az a feltételezés, hogy az életfogytiglanra ítélt személyek szabadlábra kerülhetnek, ez a feltételezés a valóságtól meglehetősen távol áll, hiszen a bírói döntések jelentős esetben a feltételes szabadságra bocsátást mellőzi k, egy későbbi időpontban vizsgálják meg az elítélt esetén. Tehát azt kell mondjam, hogy a tényleges életfogytiglan bevezetésével valóban, ahogy ön mondta, sikerült betömni azt a lyukat, amit a rendszerváltás óta az eltörölt halálbüntetés helyett alkalmazh atnak a magyar bíróságok. Manapság is igen sok esetben élnek a bíróságok a tényleges életfogytiglan büntetés eszközével. Kérem a válaszom elfogadását. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK : Megköszönöm államtitkár úr válaszát. Kérdezem képviselő urat, e lfogadjae az államtitkári választ. APÁTI ISTVÁN ( Jobbik ): Köszönöm szépen. Tisztelt Államtitkár Úr! Örülök annak, hogy konkrétumok, konkrét számok is elhangzottak a válaszában, de a válasz mégis féloldalas, ugyanis ön a tényleges életfogytiglanra ítéltekk el kapcsolatos szabályozást, illetőleg gyakorlatot, tényeket részletesen bemutatta, de nem hallottunk konkrétumokat azokról, akiket legkorábban már 20 év múlva ki lehet engedni. Emlékeztetnék a Soósféle bűnbanda által elkövetett sorozatgyilkosságokra. Onn an egyébként hosszú évekkel ezelőtt a legfiatalabb elkövető, akit annak idején nem tudtak halálra ítélni, mert nem volt még 20 éves az elkövetéskor, már régesrégen szabadlábon van; az ilyen és ehhez hasonló elkövetőkről beszélek. Ugyanígy Bene László eset ében is eltelt már - őket 1991 májusában fogták el, és akkor még maximum 20 év volt a kiszabható minimum, hogy így fogalmazzak , tehát az ilyen és ehhez hasonló súlyos esetekről van szó, amelyek esetében - vagy mondhatnám a százhalombattai rém esetét, tis ztelt képviselőtársaim , meg kell kérdezni azokat a százhalombattai szülőket, akiknek a lányait lemészárolta ez a fenevad, és ők rövid idő elteltével visszatérhetnek a társadalomba. Mivel ennek a veszélyét nem hárították el, ezért a választ elfogadni nem tudom. Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Képviselő úr nem fogadta el az államtitkári választ. Kérdezem, elfogadjáke. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az államtitkári választ 101 igen szavazattal, 22 nem ellenében, 5 tartózkodás mellett elfogadta.