Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak

2015. március 23. hétfő (59. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK: - DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY (Jobbik):

1665 Köszö

nöm, képviselő úr. Viszonválasz illeti meg az államtitkár urat. Öné a szó. DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára

: Köszönöm szépen a szót. Részletesen elmondtam, képviselő úr, hogy a sportszervezeteknek,

kedvezményezetteknek

, szövetségeknek mit kell a honlapjukon közzétenni. Ez törvényi

kötelezettség, ez az átláthatóságnak szerintem a legjobb módja, ha kiki a honlapján közzé kell hogy

tegye, és onnantól kezdve mindenki ezt követheti. De azért eredménye igencsak szép számmal v

an ezeknek a taotámogatásoknak, hiszen ennek a

rendszernek köszönhetően mintegy 300 új sportlétesítmény került vagy kerül átadásra, és közel 500

sportlétesítmény újult meg ez idáig. Becslések szerint - napi tízórás üzemidőt feltételezve - ez azt jelenti, h

ogy a 300 elkészült új sportlétesítmény esetében ez 63 ezer ember számára biztosít további

heti 1 óra sportolási lehetőséget. Ami pedig a látványcsapatsportokat űzők számát illeti, a bevezetés előtt összesen 234 ezer fő

sportolt igazoltan Magyarországon a

z öt sportágban, míg ez a 20132014es bajnoki szezonra elérte a

344 ezret. Ez 110 ezer fős, azaz 46,7 százalékos emelkedés. Ez biztos eredménye már a

taorendszernek. Köszönöm szépen.

(Szilágyi György: Közpénz vagy nem közpénz a tao?) (14.40) Napirenden kívüli felszólalók: ELNÖK

: Megköszönöm az államtitkár úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! A mai napirendi pontjaink

tárgyalásának végére értünk. Most a napirend utáni felszólalások következnek. Mindösszesen 12

napirend utáni felszólalásra számítsanak, képviselőtársaim. Napirend utáni felszólalásra jelentkezett Lukács László György képviselő úr, a Jobbik

képviselőcsoportjából: „Háttérbe szorított ellenfelünk világnapja. Jó, ha tudjuk a tbcről” címmel.

Megadom a szót, ötperces időkeretben. DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY (

Jobbik

): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! „A vérerek bús ágbogán / Roncsolt

tüdőm rőt lomb a fán… / …Levánnyad róla, mint a bús, / Elomló lomb, a gyenge hús… / A bordák

közé aggatot

t / Tüdőt, mit bús kór lyuggatott / S melyből, ha néha… vér / ……feltör, és ajkamig ér /

………bíbor iszap / …………kicsap.” Az iménti versrészlet Tóth Árpád költőnk ábrázolása saját

halálos betegségéről, a tbcről. Az emberiség öt nagy ostora között említett tub

erkulózis az ókortól kezdve ismételten hatalmas

járványokat okozott. Különös aktualitása a felszólalásomnak, hogy minden év március 24e a tbc világnapja, amellyel újra és újra fel kívánja hívni a szakma a figyelmet a német Koch Róbert - kinek nevét az ede

lényi kórház is őrzi - által felfedezett baktériumra, amely évente közel nyolcmillió

embert betegít meg világszerte, és kétmillióan halnak bele. Úgy gondoltam, ideje a szokásos egészségügyi kontextus helyett - mi a betegség, hogyan lehet

védekezni ellene,

miként terjed - egypár érdekességgel megvilágítani az ezzel kapcsolatos tévhiteket,

tényeket, ezzel hívva fel a figyelmet a közöttünk élő, már a történelmünk részévé vált kórra. Vegyük

sorra először a hozzá fűződő történeti érdekességeket! A Bibliá

ban Mózes V. könyve említést tesz az ellenséges zanzumm törzsről, őket Jahve szörnyű

betegséggel pusztította el. Zanzumm óhéberül zihálást, köhögést jelent, így a kitűnő paleopatológus

Józsa László heveny tbcs járványnak tartja az Orvoslás a Bibliában cím

ű könyvében. De a gümőkór, másképpen tbc a legújabb kutatások alapján időszámításunk előtt 5000 táján is

pusztított az öreg kontinensen. A betegség nyomait rejtő hétezer éves csontokat Magyarországon