Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. március 23. hétfő (59. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK: - DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:
1666 tárták fel. A HódmezővásárhelyGorzsa környéki régészeti lelőhelyeken feltárt csontok közül öt esetben volt kimutatható a kór jelenléte. A XVIIXIX. században pedig bebizonyosodott, hogy a tbcs betegek esetében olykor javulást eredményeznek a nagy utazások, főleg Itáliába, Görögországba, így sokan ott kerestek enyhülést vagy gyógyulást a betegségükre. Ők az egészségturizmus előfutárai, és az egészségturizmus egyik hatásaként gyönyörű művek - útleírások, versek, regények - születtek az átélt élmények, az itáliai táj és emberek hatására. A romantika korában lett a tuberkulózis erős inspiráló tényező az alkotóművészek számára. De nézzük a magyar szálakat ebben a vonatkozásban is! Hajdan morbus hungaricusnak, azaz magyar betegségnek is nevezték a tbct, utalva arra, hogy hazánkban különösen magas volt a tbcsek arán ya. Kiváló betegségleírások találhatók magyar költőink műveiben is a kórról: így Janus Pannonius és Tóth Árpád is ír róla, de a halálos kórral küzdött a Lúdas Matyi írója, Fazekas Mihály, valamint Ibsen Babaszoba művét fordító első modern magyar költőnk, R eviczky Gyula. De küzdött a kórral Csokonai Vitéz Mihály és Arany János, bár ők nem ebben haltak meg, de különösen fontos tudni, hogy Arany János nyolc testvéréből négy tbcben hunyt el. De a tbc nemcsak magyar betegség volt. Novalis német költőíró Himnus zok az éjszakához című költeményét szerelme tbc miatti halála ihlette. Novalis egyébként maga is tuberkulózisban halt meg 29 éves korában, és a betegséget - stílusosan - valószínűleg írótársától, Friedrich Schillertől kapta el, aki szintén tuberkulotikus v olt. Jane Austen, a Bront¸ nővérek, Edgar Allan Poe, Csehov, Keats, Balzac, Shelley mind a tbc betegei voltak. A világirodalom számos remekében találkozhatunk a tüdőbeteg karakterrel: Katerina Ivanovna a Bűn és bűnhődésben, Kirillov az Ördögökben, Hippolit és Marie a Félkegyelműben. Dosztojevszkij regényei mellett meg kell emlékeznünk a XX. század egyik meghatározó művéről, Thomas Mann Varázshegy című nagyszabású regényéről, melyben minden szereplő testét ez a kór támadja meg. De az operairodalom két klassz ikusa, Verdi Traviatája és Puccini Bohémélete is a tüdőbeteg hősnő tragikus halálával ér véget. A betegségnek a művészetre gyakorolt hatása talán az egyik legkomolyabb valamennyi betegség közül. Kevés az olyan kór, amellyel a művészet valamennyi ága ennyit és ilyen behatóan foglalkozott volna. Megállapíthatjuk tehát: a tbc igazi nagyszabású gyilkos volt, és nem járványként jelentkezett, hanem állandóan jelen volt a társadalomban - ez az egyetlen betegség, amiből kulturális jelenség lett. De röviden arról, h ogy hol is tartunk jelenleg Magyarországon. 1954 óta oltással védekezünk a tbc ellen, a betegeknél antibiotikummal. Míg 1953ban 5000 beteg volt, addig 2013ra ez a szám 1300 alattira csökkent. 5 százalékkal csökken a betegek száma évente, de olyan régiók, mint Borsod, SzabolcsSzatmár, HajdúBihar megye, Budapest, különösen érintettek. Érdemes még azt is tudni, hogy 2014. március 31. óta a tbcre vonatkozó általános tüdőszűrési kötelezettség megszűnt, és azóta csak a rizikócsoportokra koncentrálunk. Álljon tehát a sok irodalmi példa, a történelmi visszaemlékezés intő jelként és figyelmeztetésként számunkra, hogy a tbcvel szembeni ébrenlét, készenlét mindig is nagyon fontos, még akkor is, ha ritkán, esetleg - és szerencsénkre - már csak olvasmányokban talál kozhatunk a tbcvel, és csak olvasmányokból tudhatunk már róla. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A kormány nevében Rétvári Bence államtitkár úr kíván válaszolni az elhangzottakra. DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Köszönjük szépen, hogy a tbc világnapja előtt felhívta erre az Országgyűlés figyelmét.
