Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. március 17. kedd (56. szám) - Az állami földvagyon kezelésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK:
1292 Egyébként nem készültem föl, nem tudom önnek pontosan megmondani, illetőleg nem az, hog y nem készültem föl, hanem nem tudtam, hogy a komáromi példát hozza. Érdemes lenne megnézni, hogy egyébként ott az egy helyett hányan nyertek, és a hány közül önnek mennyivel van kifogása. Szeretném azt a figyelmébe ajánlani, hogy most már több mint 7 ezer nyertese van a „Földet a gazdáknak” programnak, 2010ben egyébként körülbelül 600an használták az állami termőföldeket, most meg több mint 7 ezren használják. Itt lenne jó lefolytatni azt a beszélgetést. Akkor számoljuk össze számszerűen, hogy hány darab nyertessel van probléma, ők egyébként a területeknek hány százalékát nyerték meg. Hozzá szeretném tenni, minden esetben, ahol azt feltételezi ön, hogy nem jó döntés született, annak én nem örülök, nem vagyok tőle boldog. De azt, amit Győrffy Balázs elnök úr is mondott, azért arányosítsunk egy picit, hogy itt több mint 7 ezer nyertesről beszélgetünk, amikor ezt a kérdést boncoljuk. Gőgös képviselő úr és Magyar Zoltán képviselő úr is az ellenőrzéseket hiányolta. Egyrészről szeretnék önkritikát gyakorolni. A Nemzeti Földalap átszervezése kapcsán lényegesen nagyobb humán erőforrást biztosítottunk az ellenőrzésekre, a helyszíni ellenőrzésekre, a tulajdonosi ellenőrzésekre, mint ami korábban volt. Itt is egy nagyon kedves álságos vita bontakozik ki, hiszen önök i s tudják meg én is tudom, hogy a birtokba lépést követő egy év után kezdődnek meg a tulajdonosi ellenőrzések. Amiket önök kritizálnak, vagy másként mondom, ez a több mint 7 ezer nyertes, aki a „Földet a gazdáknak” programban nyert, a 7 ezerből - nagyságren dileg mondom - körülbelül olyan 2 ezer lépett már birtokba, aminek nagyjából a fele az, aki már egy éve birtokban is van. Tehát azt számon kérni, hogy olyan fejlesszen munkahelyeket, aki még birtokba se lépett, és azt állítani, hogy nem látni vidéken a meg növekvő munkaerőszükségletet, amit vesznek föl ezek a gazdák, akik nyertek, hát persze, hogy nem látni, a jelentős része még nem is lépett birtokba, vagy ha birtokba lépett, éppen most kezdte el a gazdálkodását. Gőgös képviselő úr: néhány dologban reagált am már rá, említette talán Kishantost is mint ilyen kedvenc témát. Amit viszont nem tudok szó nélkül hagyni, ahogy ön ezt az egészet, a 2009. év végi, 2010es, az önök idejében született döntéseket megpróbálja beállítani. Azt mondja, hogy nem született oly an döntés nagy birtoktestekről a szocialista kormányok idején (Gőgös Zoltán: Pályázat nélkül.) pályázat nélkül - köszönöm, hogy kiegészít , ami alapjában véve lehetőséget nyújtott volna földosztásra. Szeretném mondani, hogy 2009 őszén és 2010 tavaszán töb b mint 40 ezer hektárt sikerült önöknek haszonbérbe adni; hogy pályáztatás nélkül vagy sem, ez egy érdekes kérdés. Volt benne olyan nyertes, aki egymaga 14 ezer hektár használati jogát, mondanám, hogy nyerte meg, de nem nyerte meg, hanem a meglévő szerződé sét meghosszabbították 2029ig. Egyébként a 40 ezer hektáron nagyon gáláns, nagyon szép, 30 darab nyertes volt. Most mi 40 ezer hektáron 1100 fiatal gazdának nyújtottunk lehetőséget. Ezeket csak példaként mondom, hogy azért kérem, vessük össze a két állítá st egymással. Ugyanez a helyzet vonatkozik az üzleti tervekre is, amit ön mondott, hogy sosem fogja megérteni, hogy ugyanaz a pályázó „A” földre az üzleti tervére x pontot kapott, „B” földre pedig yt. Ha jól értettem, akkor ez a probléma. (Gőgös Zoltán: I gen.) Kedves Képviselő Úr! Ha egy szántóra, de mást mondok önnek, egy legelőre pályázok egy bizonyos állategységgel, ami 30 hektár, akkor nyilvánvalóan lehet, hogy azon a legelőn az én gazdálkodási tervem a legjobb lesz. De ha mindezt, mondjuk, egy szántór a teszem meg, akkor már egyáltalán nem biztos, hogy az én pályázatom lesz az összes közül a legjobb. Nincs ebben semmi ördöngösség, mint ahogy változnak a művelési ágak, változnak a birtoktestek is, nem mindegy, hogy melyikre tetszik pályázni. Reflexszerűe n minden típusú földre, minden mezőgazdasági hasznosítású földre ugyanazt a pályázatot beadni bizony azzal jár, hogy elképzelhető, hogy az egyiken nyer az a pályázat, a másikon pedig nem. Az egyéb hozzászólások kategóriájában, amiket itt fölírtam, úgy gond olom, hogy azok még úgyis kibeszélésre kerülnek, és ha lesz alkalmam, akkor reagálok rájuk. Köszönöm szépen a szót, elnök úr. ELNÖK :
