Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. február 16. hétfő (45. szám) - Az egyes jogállási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
122 benne jogerős marasztaló határozat vagy nem. Tehát a gondatlan bűncselekmények ne m szerepelnek ebben, csak a súlyos bűncselekmények, és ez így helyes is a jelen esetben. (21.00) A fegyveres szervezeteknél, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainál szintén helyes, hogy közváddal üldözendő bűntett megalapozott gyanúját, amennyibe n közölték, akkor ezt jelenteni kell, illetve meg van határozva, hogy milyen esetekben van igazolásnak helye, ha ezt nem jelenti valaki, és nagyon helyesen fegyelemsértésnek minősül az az eset, ha a bejelentési kötelezettséget a fegyveres szerv hivatásos á llományú tagja nem teszi meg. Egy új jogintézmény kerül úgymond bevezetésre a következő szakaszban, amikor az ügyészséget tárgyalja a büntető eljárásban. A bevezetőmben már beszéltem arról, hogy nagyon helyes az, hogy az ügyészségnek jeleznie kell a munkál tató felé, tehát bejelentési kötelezettség terheli abban az esetben, amennyiben a terhelttel szemben az ügyész megállapítja, hogy büntetőeljárás indult a terhelttel szemben, és a munkáltató tudomására hozza. Ez az ügyész szignalizációs kötelezettsége. Sok esetben, ha a munkavállaló nem akarja bevallani, nem szól idejében, akkor mindenképpen az ügyészi szakaszban az ügyésznek ezt jeleznie kell. Nyilván az ügyészségnek is bele kell szoknia, hogy az új rendszer szerint ezt majd minden esetben megtegye. Nyilván a kérdésekben ennek is szerepelnie kell, de adott esetben majd mindig megkérdezi a protokoll szerint a munkáltatót, hogy dolgozike, milyen jogviszony keretében. Ez ki fog derülni, tehát számára egyértelmű lesz, hogy mik azok az esetek, amikor neki jelezn ie kell, szignalizációs kötelezettségével élnie kell. Egy látszólag kis tétel a következő, a bírák jogállásáról szóló törvényben egyébként az ülnökök szerepéről van szó. Amennyiben az ülnökök elosztásánál zavar van, tehát valahol a jogszabályban meghatároz ott okok miatt az ülnökök száma nem elegendő, abban az esetben a törvényszék átcsoportosíthat. Ez is egy helyes jogszabályváltozás, hiszen erre is mindenféleképpen szükség van. A kinevezés egyoldalú módosítása a Kkt.törvény szerint a hatálya alá tartozó d olgozók esetében. A kinevezés egyoldalú módosítására van lehetőség a munkahelyre történő beutazással kapcsolatban. Itt kicsit sokalljuk azt, hogy három órát is utaznia kell a munkavállalónak, illetve a köztisztviselőnek. Ez a három óra utazás azért jelentő sen megnöveli az ő munkaidejét, és sajnos itt nem arról van szó, hogy ő erre vállalkozik, hanem itt gyakorlatilag egyoldalú módosítással a munkáltató átcsoportosíthatja, és ennek alapján teljesen mások lesznek a munkakörülményei, a munkavégzése is mássá vá lik. Sajnos, itt nincs lehetőség arra, hogy megfelelő garanciális jogorvoslati eljárás legyen, tehát akár, mondjuk, bíróságon tudja megtámadni ezt az egyoldalú módosítást. A következő a kirendelés kérdése, a kirendelés a kormányhivatalok közö tt. Ez nyilván azért szerepel ebben a jogszabályban, mert az élet hozta ennek szükségességét, és teljesen nyilvánvaló az, hogy azért, hogy szakszerű munka folyjék, és a szakszerű munka elvégzése során sehol ne legyen hiány megfelelő képzettségű, szakértelm ű köztisztviselőben, ezért bizonyos esetekben át kell csoportosítani. Erre szolgál a kirendelés intézménye. Ez nagyon helyes, ezzel egyetértünk. Azonban annak lehetőségével, hogy gyakorlatilag korlátlan időtartamra rendeljünk ki egy munkavállalót, már nem tudunk egyetérteni. A jogszabály ebben az esetben egy maximum 6 hónapos kirendelési időt állapít meg, de azután ezt a 6 hónapos maximumot is naptári évenként, hangsúlyozom, ami nagyon fontos, tehát akár fél évre ki lehet egyegy naptári évben rendelni, ebb en az esetben is meg lehet hosszabbítani még ezt a fél évet is bizonyos esetekben, ha csak hosszabb idő alatt biztosítható a kirendelésben meghatározott feladatkör ellátása. Ebben az esetben meghosszabbodik. Arra az esetre vonatkozott ez a 6 hónap plusz bá rmennyi, amennyiben ugyanazon a településen van a kirendelés. Ha más településre rendelnek ki valakit, akkor ez 50 napi időtartamra vonatkozik. Aztán új jogintézmény a méltatlansági eljárás megindítása. Itt első olvasatra az ember elgondolkodhatna azon, ho gy vajon az ártatlanság vélelme mennyire érvényesül ebben az esetben, hiszen nyilván nem állapították meg a büntetőeljárás során, hogy a köztisztviselő elkövette azt a bűncselekményt. Azonban teljesen egyértelmű az is, hogy a munkáltatónak megvan az az igé nye,
