Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. február 16. hétfő (45. szám) - Az egyes jogállási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
115 közigazgatást szolgálja, a jelenlegi közszolgálatot ellátókra irányadó magatartási követelmények egyértelművé tételével. A törvényjavaslat legjelentősebb részét kitevő törvénymódosítások kiindulópontja az az alapvető - mind az állampolgárok, mind a kormányzat részéről felmerült - k övetelmény, hogy az állam csak olyan személlyel létesíthessen jogviszonyt, aki ellen nem indult olyan büntetőeljárás, amely fokozottan megkérdőjelezheti az adott szervbe, munkakörbe vetett közbizalmat. A létesítésen túl a módosítás a folyamatban lévő jogvi szonyok tekintetében is szabályoz. E körben a tervezet arra az elvárásra épül, hogy nem csupán a munkajogviszonyokban, hanem a legtágabban közszolgálati jogviszonyokban is alapvető követelmény az együttműködési kötelezettség, amelynek jelenleg is része a t ájékoztatási kötelezettség a jogviszonyt érintő lényeges kérdésekben. Meggyőződésünk, hogy ez a követelmény egyértelműen levezethető a hatályos szabályozásból is, de szükségesnek mutatkozott ennek egyértelmű megfogalmazása. A közigazgatás az állam arca, az állami szervezetrendszernek úgy kell működnie, hogy a közszolgálatot ellátók részéről a legmagasabb szintű szakmai tudás biztosított legyen, és egyúttal etikus magatartásuk a bizalom alapköve legyen. A törvénymódosítással egyértelművé válik, hogy a köziga zgatási szervnek mint munkáltatónak az alkalmazottaival szemben indult büntetőeljárásról azonnal tudomást kell szereznie. A foglalkoztatottat terhelő bejelentési kötelezettség már most levezethető a jelenlegi szolgálati jogviszonyt rendező szabályozásokból , ugyanakkor a módosítással egyértelművé válik e kötelezettség, valamint a kötelezettség nem teljesítéséhez szankciót is kapcsol a jogalkotó. Ehhez kapcsolódóan a büntetőeljárásról szóló törvény módosítása az egyes jogállási törvényekben normatív módon is megjelenő tájékoztatási kötelezettséggel összefüggő módosításokat tartalmazza. Az ügyészség és a nyomozó hatóság a törvénymódosítással szignalizációs kötelezettséget kap, azaz a feladatukat fogja képezni, hogy megbizonyosodjanak a munkáltató személyéről, é s a munkavállaló gyanúsítottkénti felelősségre vonásáról tájékoztassák a közszférához tartozó munkáltatót. Az egyes jogállási törvények ilyen irányú módosításától a kormány azt várja, hogy jelentősen javulni fog az államba, a közigazgatásba vetett közbizal om. Az egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz kapcsolódva jelen törvényjavaslat célja a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény hatályos szabályainak rugalmasabbá tétele, annak érdekében, hogy az államigazgatási sze rvek hatékonyabban, ügyfélközpontúan tudják ellátni feladataikat, és gyorsabban alkalmazkodjanak a kormány racionalizációt szolgáló szervezetalakító döntéseihez, céljaihoz. Az egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz kapc solódóan jelen módosítás törekszik arra, hogy a kormányhivatalok integrációjával összefüggésben szükségessé váló kérdésekre a kormánytisztviselőket érintő garanciákat szem előtt tartó hatékony megoldást adjon. A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény egyes rendelkezései ugyanis indokolatlanul nehezítették az államigazgatási szervek átszervezése esetén a humánerőforrásgazdálkodási feladatok ellátását, ezért szükségessé vált e rendelkezések módosítása. (20.30) A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvén y nem tette eddig lehetővé a kormányhivatalok közötti kirendelést. A törvényjavaslat a kormányhivatali integrációval összefüggésben ezt a hiányosságot pótolni kívánja, azzal a céllal, hogy gyorsabban tudjanak alkalmazkodni a kormány szervezetalakító döntés eihez. A sajtóhírekben felmerült a javaslat kapcsán az új munkahely és a lakóhely között tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás idejének esetleges növekedése. Ugyanakkor hangsúlyozni szeretném, hogy a módosítás nyomán a munkáltató egyoldal úan csak akkor módosíthatja a kinevezést, ha a munkavégzés helye kizárólag a településen belül változik meg, és a munkába járás ideje nem haladja meg a napi három órát, tíz éven aluli gyermekeket nevelő kormánytisztviselő esetében a két órát.
