Országgyűlési Napló - 2014. évi téli rendkívüli ülésszak
2014. december 23. kedd (44. szám) - A köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött, az Országgyűlés 2014. december 9-ei ülésnapján elfogadott „Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvénynek az egyes kereskedelmi építmények engedélyezése fennt... - ELNÖK: - SZATMÁRY KRISTÓF (Fidesz): - ELNÖK: - SZATMÁRY KRISTÓF (Fidesz): - ELNÖK: - SZATMÁRY KRISTÓF (Fidesz):
175 ELNÖK : Képviselő Úr! Kérem szépen, csíptesse fel a mikrofont! (Szatmáry Kristóf: Megpróbáltam, csak eltűnt róla a csipesz! - Lukács Zoltán: Hagyjuk akkor az egészet! - Korózs Lajos: Szerezzél egyet, K ristóf!) De így meg nagyon kellemetlen zörejekkel működik. (Lukács Zoltán: Azért halad rendesen az idő!) Vagy pedig egy mikrofont vigyünk akkor. (Szatmáry Kristóf felcsíptet egy mikrofont.) Köszönöm szépen. Beszámítjuk az időt. (Közbeszólás az MSZP soraibó l: Le van állítva! - Dr. Bárándy Gergely: Nem baj, akkor is!) Öné a szó. SZATMÁRY KRISTÓF ( Fidesz ): Nem jobb? ELNÖK : Nagyon jó. Jó volt, jó volt. SZATMÁRY KRISTÓF ( Fidesz ): Köszönöm szépen. ELNÖK : Köszönjük szépen. Tessék! SZATMÁRY KRISTÓF ( Fidesz ): Akkor így talán technikailag sikerült a hangot helyrehozni. Tehát mi fűtötte ezt a növekedést? Részben az, hogy Magyarországon teljesen szabályozatlan volt NyugatEurópához képest egyébként az új kereskedelmi egységek létesítése. Itt utalnék arra, hogy has onló szabályozás egyébként működik Európa jó néhány országában, például Belgiumban is, de Franciaországban is bizonyos korlátok közé szorítják az új kereskedelmi egységeket. Hozzátehetnénk a történelmi áttekintés kedvéért talán, hogy éppen az a felelőtlen hitelezési politika is hozzájárult 2002 után, amely alapján sajnos tudjuk, Magyarország egy jelentős része devizában eladósodott, és ami egyébként buborékként a kétezres évek közepén a kereskedelmi létesítményeket a vásárlóerő miatt olyan mértékben növelte Magyarországon, amely igazából Magyarország méreteihez nem illeszkedett. Pár elrettentő adatot hadd mondjak még itt: 2000 és 2010 között éves szinten a kereskedelmi koncentráció miatt 500600 kiskereskedelmi egység szűnt meg, amelyek nem voltak képesek a Magyarországra betelepülő multikkal fölvenni a versenyt. Emellett 2000 és 2010 között közel 50 ezer kereskedelmi munkahely szűnt meg, ugyanis teljesen egyértelmű kereskedelmi tapasztalat, illetve közgazdasági összefüggés, hogy a nagy alapterületű üzlethely iségekben jóval kevesebb az alkalmazottak száma egy négyzetméterre jutó mértékben, mint a kiskereskedelmi teljesítményben. Összességében meg még egy negatív példa a 2000es évek eleje és 2010 közötti időszakról: azon túl, hogy nagyon sok kisbolt megszűnt, azon túl, hogy közel 50 ezer munkahely megszűnt a kereskedelemben, az is, hogy a hazai tulajdon aránya még a 2000es évek elején valahol 60 százalék körül volt a kereskedelemben, 2010re mindössze 4042 százalékra csökkent. Jó hír talán azóta, hogy ez a vi sszaesés inkább stagnálásba ment át, és tartja ezt a 4243 százalék közötti szintet. De nemcsak ilyen problémák származtak a szabályozatlan kereskedelmi létesítmények kialakítása miatt, hanem a városszerkezeti problémák is kialakultak. Budapesti képviselők ént én magam meg valószínűleg képviselőtársaim is pontosan látják, hogy az a probléma, hogy a belvárosi üzlethelyiségek egy jelentős része kiürült, vásárlóerő tekintetében nem tudta fölvenni a versenyt, az abból következik, hogy a szabályozatlan és dömping szerűen megjelenő kereskedelmi egységek valahol a külvárosokba, valahol az M0s környékére vitték ki egyébként a vásárlóerőt, nem kevés közlekedési, nem kevés környezeti kárt okozva ezáltal.
