Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. október 20. hétfő (20. szám) - A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2013. évi egységes költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - IKOTITY ISTVÁN, az LMP képviselőcsoportja részéről:
863 Idézem ezt röviden: „Az Országgyűlés felkéri az Állami Számvevőszék elnökét, hogy az általa vezetett intézménnyel végeztesse el az NMHH, valamint a hatóság Médiatanácsa 2011. évi elemi költségvetési beszámolójá nak auditálását, és annak eredményéről 2012. október 20áig tegyen jelentést az Országgyűlésnek.” Ennyiről lett volna szó. Ezt azonban az illetékes bizottság lesöpörte, tárgysorozatba venni sem volt hajlandó. Az Országgyűlé s posztszocialista jellegű elszámoltatási, zárszámadási joggyakorlásának színvonala sajnos változatlan, minősíthetetlenül alacsony. Szakmai nemtörődömség, legalább kétharmados politikai kollektív felelőtlenség jellemzi. Sem elvi, sem gyakorlati szempontból nem fogadható el az az eljárás, amely szerint az Országgyűlés a saját bizottságát a postás szerepébe kényszeríti, arra, hogy törvényjavaslatot terjesszen be olyan ügyben, amely kifejezetten szakmai, számviteli, auditálási természetű. Az az eljárás, amely szerint egy fontos állami intézmény, amikor az adófizetők pénzét költi, önmagát ellenőrzi, mert mást nem tehet, teljességgel elfogadhatatlan. A pénzügyi kormányzat nemtörődömségénél csak az Országgyűlés komolytalansága nagyobb, mivel mind a törvényalkotási , mind az ellenőrzési jogosítványát felelőtlenül használja. Ha ezt a törvényjavaslatot elfogadja, akkor szakismeretének teljes hiányát a kollektív felelőtlenséggel fogja megint csak párosítani. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Jobbik padsoraiból.) ELNÖK : Kö szönöm szépen, képviselő úr. Bár a frakció nem jelezte, de a szándékból az tűnik ki, hogy az LMP vezérszónoka Ikotity István képviselő úr. Tessék! IKOTITY ISTVÁN, az LMP képviselőcsoportja részéről : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elektronikus hírközléssel összefüggő 2013. évi tevékenységéről és a Médiatanács 2013. évi tevékenységéről szóló beszámolók lehetőséget adtak a 2013. évre nagyon is irányadó rendszerszintű kritikára, a magyar médiarendszer problémáina k felvázolására. Sajnos ezek a problémák nem csupán a tavalyi esztendőre vonatkoztak, hanem ugyanúgy ma is aktuálisak. Engedjék meg, hogy az LMP nevében elmondjam, ami a beszámolókból ugyan kimaradt, mégis nagyon fontosnak tartjuk, hogy beszámoljunk ezekrő l. A médiarendszer súlyosan átpolitizált; ez az első pont. A magyar médiarendszerben a frekvenciapályázatok nyomán egyre nagyobb teret nyertek a nyíltan politikai kötődésű médiavállalkozások vagy világnézeti szempontból egyértelműen elkötelezett médiumok. Ami az igazi baj, hogy mindezt felülről gerjesztik. Új eleme a folyamatnak az érintett médiumok agresszív terjeszkedése is. A szerkezeti szintű átpolitizáltság ráadásul már a szórakoztató tartalmakat közlő médiumokra is kiterjed. Ez a negatív tendencia töb bféle veszélyt is rejt magában. Egyrészt megjelenhet a korrupciós kockázat, ami legfőképpen az állami reklámbevételek átláthatatlan felhasználásának köszönhető. Másrészt mindez fontos mozgatója a politikailag elkötelezett médiabirodalmak gazdasági megerősö désének, hiszen a kereskedelmi bevételeket a kifejezetten politikai jellegű médiumokhoz csatornázzák át. Harmadrészt ott van a politikai manipuláció lehetősége is: a szórakoztató tartalmak között és azokban elrejtve olyan részét is el tudják érni a közönsé gnek, amire egyébként nem volna lehetőség, hiszen ezek a médiafogyasztók egyébként nem foglalkoznak politikával, kiábrándultak az elmúlt 24 év politikai mocsarából. Ez a folyamat korántsem ért a végéhez, de erről nem ír a beszámoló. A kereskedelmi televízi ós piacon való pozíciószerzést az állam a jogalkotás eszközeivel megtámogatta, illetve bizonyos esetben korlátozta is, láthattuk. A második pontunk a manipulált reklámpiac. Magyarországon a politika és a sajtónyilvánosság világának egyik legérzékenyebb pon tja az állami forrásokból származó reklámbevételek alakulása. Minél nagyobb összegű az ebből származó bevétel, annál nagyobb a sajtóorgánum előnye az árversenyben a vetélytársakkal szemben, másrészt minél nagyobb a kormányzattól származó
