Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. október 20. hétfő (20. szám) - A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2013. évi egységes költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - IKOTITY ISTVÁN, az LMP képviselőcsoportja részéről:
864 bevételek aránya a z adott sajtóterméket produkáló cég bevételein belül, annál nagyobb lehet a kormányzat közvetett befolyása az adott cég által kiadott sajtótermékek tartalmára is. A kormányzat képletesen szólva lefizeti a médiavállalkozást, ezáltal hatékonyan korlátozza a sajtószabadságot. Szintén kimaradt ez a beszámolóból. Az egyre bizonytalanabb gazdasági alapok évek óta növelik a kormányzati befolyás kockázatát és rontják a politikai és gazdasági érdekektől független, átfogó tájékoztatás esélyeit. A magyar médiarendszer ben az elmúlt időszak egyik meghatározó médiapolitikai eszközévé vált kormányzati hirdetések, illetve az állami tulajdonban lévő vállalatok reklámköltségeinek elosztása. Ez legnyilvánvalóbban a rádiós piacon hozott létre teljesen torz viszonyokat, de ez mo stanra már teljes egészében érezhető a kereskedelmi televízióknál is, ahol az egyes szereplők teljesítménye, látogatottsága, hallgatottsága teljesen elvált a reklámbevételek nagyságától, az országos kereskedelmi rádiós piacon jelentős mértékben hozzájárult egy politikailag támogatott szereplő monopóliumának kialakulásához. Az állami reklámköltések ráadásul a piaci reklámozók számára is üzenetértékűek. A kereskedelmi reklámok követik az állami reklámokat a preferált médiumokhoz. A gyenge reklámpiac és a torz reklámpiaci viszonyok mindezen túl növelik az egyes médiumok kiszolgáltatottságát a piaci reklámozók irányában is. A gyenge közszolgálati elkötelezettség a harmadik. A szerkesztőségek és az újságírók politikai elköteleződése és a saját politikai oldal har cos védelme hosszú ideje akadálya a normális társadalmi párbeszédnek. Ez még akkor is súlyos kudarca a nyilvánosság működésének, ha egyenes következménye az ellenségeskedő politikai kultúrának, illetve a politikai kultúrával szoros összefüggésben a közönsé g közélettől való teljes elfordulásának. Az ezen túllépni képes újságírói teljesítmények a közönség meglehetősen kis részét elérő médiumokban kaptak csupán helyt. Az ezzel azonosulni nem akaró kereskedelmi médiumok pedig teljesen a politikus működés mellet t döntöttek. Az erős politikai elkötelezettségen túl az igazi baj mégis a közszolgálati elkötelezettség alacsony mivolta. Ez egyenesen az újságírói szolidaritás gyengeségéhez vagy éppen hiányához, valamint ezzel összefüggésben a közös szakmai minimumok hiá nyához vezetett. A közszolgálati elkötelezettségben mintaként szolgálni hivatott közszolgálati intézményrendszerben az új médiaszabályozás a végletekig felerősítette a nagyrészt korábban is jelen lévő szervezeti, műsorkészítési és gazdálkodási zavarokat, h iszen az új szabályozás politikailag jól irányítható, átláthatatlan, a minimális szakmai normákat is kiiktatni képes rendszert hozott létre, amely talán végleg lehetetlenné tette, hogy a közszolgálati média hiteles hírforrásként jelenjen meg. Negyedik pont ként - és utolsóként - átpolitizált és kiszámíthatatlan felügyeleti rendszer. Az elmúlt évek nyilvánosságot torzító folyamatai nem mehettek volna végbe a médiatörvényekkel létrehozott szabályozási környezet és a Médiahatóság hathatós segítsége nélkül. A mé diaszabályozásban továbbra is jelen vannak a szerkesztőségeket és az újságírókat folyamatos bizonytalanságban tartó, önkényes értelmezésnek teret adó előírások, illetve a kilátásba helyezett súlyos szankciók. A bírságok összegei indokolatlanul és lényegese n magasabbak, mint amit a jogrend más esetekre előír. Sem a hitelezők milliárdos vagyoni érdekeit érintő felszámolási és végrehajtási eljárásokban, sem a polgári peres bíróság előtt nincs lehetőség 500 ezer forintnál magasabb pénzbírság kiszabására. A Médi atanács továbbra is politikailag egyszínű, működésének számos pontján átláthatatlan, Európában példa nélküli hatalommal működő szervezet. A fenti folyamatokban játszott szerepét legnyilvánvalóbban az átláthatatlan frekvenciapályázatok mutatták, amelyek fon tos eszközei a politikailag elkötelezett médiavállalkozások terjeszkedésének. (1.00) A meghatározott médiumok és vállalkozások előnyben részesítése a pénzügyi támogatások elosztásánál is látható volt. A médiatartalom felügyeletében pedig a hatóság nem alak ított ki olyan
