Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. október 14. kedd (19. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék jelentése a 2013. évi zárszámadásról - Magyarország 2013. évi költségvetése végrehajtásának ellenőr... - ELNÖK: - KISS LÁSZLÓ (MSZP): - ELNÖK: - DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP):
654 tevékenységének köszönhetően Magyarországot, akár a saját Alkotmánybíróságot vesszük alapul, akár az Európai Bíróságot, kártérítési kötelezettség terheli a kényszernyugdíjazott bírákkal és ügyészekkel kapcsolatban. Ez azt jelenti tehát, hogy az önök által előterjesztett törvény szerint, az elmúlt évet alapul véve a bírák esetében közel 2 milliárd forint kifizetés t indokol, az ügyészek vonatkozásában pedig közel 1 milliárd forintot. Azaz ennyit fizetnek azoknak az elbocsátott, tapasztalt bíróknak, akik erre jogosultak. Magyarul és lefordítva, ha ezt a pénzt úgy használják föl, és nem kényszernyugdíjazzák őket, hogy kifizetik a munkadíjukat, és ezért munkát kapnak cserébe az állampolgárok, akkor ezzel minden rendben van. Nos, gyakorlatilag ezt munka nélkül fizetik ki, és a helyükbe lépő bíráknak pedig kifizetik természetesen a jogos járandóságukat. Ebből nagyon egysz erűen vonható le az a következtetés, tisztelt képviselőtársaim, hogy önök okoztak most már önök által is törvénybe foglaltan 3 milliárd forint kárt ennek az országnak. Mondják meg nekem, legyenek szívesek, hogy hol van ennek a felelőse! Mert engem ez nagyo n érdekelne, tisztelt államtitkár úr. Remélem, kitér majd erre is abban a hosszú válaszában, amiben a mi felvetéseinkre részletes választ fog adni. Hol van a felelőse? Hol van a politikai felelőse, és hol van a szakmai felelőse annak, hogy ezt az összeget most ki kell fizetni, hogy egy olyan jogszabályt alkottak, ami sem itthon, sem külföldön, az Unióban nem állta ki az alkotmányosság és a nemzetközi jog próbáját? Vagy elégedjünk meg azzal, hogy hát önök csak próbálkoztak. Volt egy rossz próbálkozás, ez nem jött be, ezért ez ennyibe került az országnak. De természetesen, ahogy az önöknél szokott lenni, mindennek felelőse nincsen. Megjegyzem, hogy persze ez nagyjából 1 ezreléke annak, mint amennyit a magánnyugdíjpénztárak államosításával, egyszerűbben fogalma zva: a pénzek ellopásával okoztak kárt Magyarországnak. Azt gondolom, hogy ennek a disznóságnak a felelősét meg kell keresni. Áttérve a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériummal kapcsolatos adatokra, szeretnék olvasni önöknek talán két vagy három mondat ot összességében az önök törvénytervezetéből. A kiküldetés, reprezentáció, reklámkiadások teljes összege 2013ban 453,5 millió forintot tett ki, amelynek aránya a dologi kiadásokon belül 15 százalék, 2012höz képest 73,9 százalékos növekedést jelent. Örüln ék, ha ezt részletezné nekem valaki a kormánypárti oldalról, hogy mire kellett a kiküldetési és reprezentációs költségeket, a reklámkiadásokat majdnem a duplájára emelni 2013ban 2012höz képest. Merthogy erről olyan nagyvonalúan hallgat ez az anyag. Továb bá, olvasom a következő mondatot szintén, a 2012. évhez képest 2013ban a fogadási keret terhére történő kiadások a duplájára növekedtek. Hogy, államtitkár úr? Miért? Vagy ezt úgy kell érteni, hogy ahelyett, hogy az Európai Uniónak… - vagy a nyugateurópai államfőket, diplomatákat, tisztségviselőket hívtak volna meg, most Keletről hívják meg ugyanezeket, és ezeknek az önkényuraknak nagyobb luxus jár? Vagy miért? Merthogy erről is hallgat ez az anyag, ami előttünk van. (16.20) Tartok tőle, hogy vagy valami i lyen oka van, vagy más, ami még elfogadhatatlanabb ennél. Aztán: szeretném megkérdezni, államtitkár úr - és örülnék, ha válaszolna még olyan módon, hogy erről tudjunk vitatkozni, tehát nem a zárszóban, még egyszer mondom, most , hogy a számlázott szellemi tevékenység előirányzatain a szakmai munka támogatására fordított tanácsadási díj és az ügyvédi jogsegélyszolgálat kiadásai kerültek elszámolásra 674,7 millió forint összegben. Ennek aránya az összes dologi kiadáson belül 22,3 százalék. A teljesítés az el őző évhez képest 19 százalékkal emelkedett. Először is szeretném tudni, hogy miért. Másodszor szeretném tudni azt, hogy hogy kell elválasztani, már a számokat tekintve. Mennyi volt ebből a tanácsadási díj és mennyi az ügyvédi jogsegélyszolgálatnak a díja. És szeretném azt is megkérdezni, hogy ezen önök valószínűleg nem az ingyenes jogsegélyszolgálatot, a jogi segítségnyújtó szolgálatot értik, hanem valami mást