Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. október 14. kedd (19. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék jelentése a 2013. évi zárszámadásról - Magyarország 2013. évi költségvetése végrehajtásának ellenőr... - ELNÖK: - KISS LÁSZLÓ (MSZP):
655 értenek, de világosítson fel az államtitkár úr, ha én ebben tévedek. Örülnék, ha tévednék, mert ak kor kisebb a baj, mint ha nem tévedek. Aztán a kormányhivatalokra rátérve, amit kiemelnék innen: az összes rövid lejáratú kötelezettség 17 milliárd 278,5 millió forint, amely a 2012. évihez képest jelentős, 77,9 százalékos növekedést mutat. Miért? Mi ennek az oka? A befizetési kötelezettség pénzügyi teljesítése az előző évhez hasonlóan nem vagy csak részben történt meg, tekintettel a működőképesség fenntartására. Hát, államtitkár úr, ezt úgy kell ugye érteni, hogy különben működésképtelenné váltak volna eze k a hivatalok, ezért nem történt meg? Milyen kormányzat az, amelyik így működteti az államapparátust? Szintén azt szeretném kérdezni, hogy ezt a mondatot hogy értsem, tegye meg államtitkár úr, hogy bővebben kifejti: „elsődleges szempont a feladatellátás bi ztosítása volt, ezért a befizetési kötelezettségek egy részét nem tudták teljesíteni a kormányhivatalok”. Ugye, jól értem, államtitkár úr, úgy gazdálkodtak, hogy erre a lépésre szükség volt? Én azt gondolom, hogy ahol ezeket a mondatokat a kormány leírni k ényszerül, az egy szégyenteljes költségvetés és egy szégyenteljes kormány. Végül, vannak olyan összegek, amelyeknél már az elmúlt év költségvetési tervezésekor pontosan látható volt, hogy tarthatatlanok. Szeretnék csak két mondatot felolvasni: a büntetőelj árásról szóló törvény szerinti kártalanításokra az elmúlt évben is mindösszesen 120 millió forintot tervezett a kormány, a gyakorlat pedig azt mutatta, hogy 325 millió forintot kellett ténylegesen erre elkölteni. Kérdezem én, tisztelt képviselőtársaim, hog y miért nem indítványozták elő ezt a magasabb összeget ebben az évben legalább. Ugyancsak a bűncselekmény áldozatainak kárenyhítéséről: itt szintén 100 millió volt a tavalyi, és az idei tervezet is ennyi, miközben a tavalyi tényleges szá m 181,2 millió forint volt. Ugyanez mondható el a jogi segítségnyújtásnál, ahol 115 millió forintot tervezett erre a kormány, a valóságban azonban 281 millió forintot kellett rákölteni. Itt vannak előttem a 12415/502., 503. és 516. számú módosító javaslato k, amelyeket benyújtottam pont azért még az előző költségvetés tervezésénél, hogy ezeket a számokat rendbe tegyük. Ehhez képest, tisztelt államtitkár úr, mit mutatnak most a számok? Azt, hogy 12 millió forintos eltérés volt ezeken a területeken, azaz ha e lfogadják az én módosító javaslataimat, akkor a valóságot tükröznék most a számok, ehhez képest most megint úgy állunk, hogy a tervezett 120 helyett 322 milliárd forintot költöttek el a büntetőeljárásról szóló törvény alapján a kártalanításra, és ugyancsak 115 millió forinttal szemben 252,9 millió forintot a jogi segítségnyújtásra, de ugyanez az aránytalanság figyelhető meg a bűncselekmények áldozatainak kárenyhítésénél. Az látszik, tisztelt államtitkár úr, hogy önök akkor is és most is trükköznek a számokk al, ahelyett, hogy a valóságot írnák le, ahelyett különböző megfontolásokból azt megkerülik. Azt kérném, hogy legalább ezek vonatkozásában, ha a jövő évi költségvetést tervezik, akkor legyenek szívesek végre a valóságot figyelembe venni, és ne egy olyan vi rtuális számot, ami köszönő viszonyban nincs az igazsággal. Mindehhez képest, tisztelt képviselőtársaim, én a magam részéről nem fogom támogatni - és gondolom, ezzel sokan így vagyunk - ezt a javaslatot. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.) ELNÖK : Kö szönöm szépen, képviselő úr. Csak tájékoztatni szeretném a vita feloldása érdekében, hogy 16 óráig volt tévéközvetítés. (Dr. Bárándy Gergely: Rendben van, nem a tévének szólt.) Kétperces felszólalásra Kiss László képviselő úr következik. KISS LÁSZLÓ ( MSZP ): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Csak néhány szót az oktatás kérdéséről, amiben még azért lehet mit mondani: az a pazarlás, ami a 201314es évet is jellemzi ezen a területen, és ez, azt hiszem, hogy példátlan. Elsőként módosítják önök a tankönyvpiacró l szóló törvényt, aminek az a lényege, hogy bármi lehet tankönyv a normális eljáráson kívül is, amit az államtitkár, akkori
