Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. október 14. kedd (19. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék jelentése a 2013. évi zárszámadásról - Magyarország 2013. évi költségvetése végrehajtásának ellenőr... - ELNÖK: - SZELÉNYI ZSUZSANNA (Független):
614 A kormány a 2013as kampányévére ezek közül a célok közül mindenekelőtt a növekedés beindítását időzítette. Az előttünk fekvő 2013as zárszámadás fényesen demonstrálja az orbáni gazdas ágpolitika teljes ellentmondásosságát, és ennek eredményeképpen annak pusztító hatását. A zárszámadásnak mondott kamu jelentésből három dolgot szeretnék kiolvasni. Először is azt, hogy 2013ban nem történt Magyarországon növekedési fordulat. A gazdaság sta gnálását csupán átmeneti kampányintézkedésekkel sikerült a kormánynak felturbóznia. Másodszor, a büszkén emlegetett költségvetési egyensúly megőrzése, a 3 százalékos hiány fenntartása csak úgy volt lehetséges, hogy a nemzeti versenyképesség súlyosan gyengü lt. Magyarország hosszú távú növekedési képessége reménytelenül romlott. 2013ban rendkívül felelőtlen költekezés zajlott, alapvetően mások pénzéből. Harmadszor pedig, a Fidesz költségvetési politikája megvilágítja a kormány nyilvános társadalompolitikai c éljai mögött meghúzódó valóságot. 2013ban a hosszú pórázra eresztett fideszes vállalkozók gazdagodása tovább nőtt, miközben folytatódott a társadalom drámai kettészakadása és a középosztály további lecsúszása. Vizsgáljuk meg először a növekedési célt! A F ideszpropaganda 2013 végén kezdett el növekedési fordulatról beszélni, azért, hogy elfedhesse a teljes ciklus katasztrofális teljesítményét. A választási hajrát kivéve azonban a magyar gazdaság valójában recesszióban volt, jobb esetben stagnált. Azért, ho gy a Fidesz a választásokhoz közeledve feledtesse a leszakadás nyilvánvaló igazságát, rövid távú, egyszeri, fenntarthatatlan állami ösztönzőkkel pörgette fel a növekedést. Miután Magyarország hitelezői és az Európai Unió már nem tették lehetővé a Fideszko rmánynak, hogy elengedje a költségvetési hiányt, a kormány más, de ugyanolyan pusztító hatású eszközökhöz nyúlt. Először is, a kormány büntetőadókat vetett ki az energiacégekre, a bankokra, a telekomcégekre. A diszkriminatív módon kivetett sarcok súlyosan rombolták a befektetői bizalmat, emelték a termelési költségeket, amelyek katasztrofálisan hatottak a növekedésre, és súlyosan aláásták a jövőbeni növekedés esélyét is. Különösen riasztó a magánberuházások arányának kritikusan alacsony volta. A mai beruhá zások túlnyomó részét ugyanis az állam hozta létre, amely valódi növekedést nem tud generálni. A kormány a látszólagos növekedés felfuttatása érdekében bevetette a Nemzeti Bankot is. A kormánytól való függetlenségét elveszítő jegybank a növekedés mesterség es pumpálásának eszközévé vált. Ugyanakkor Matolcsy György laza monetáris politikája, a folyamatos kamatcsökkentések révén a forint is leértékelődött. A fizetésből élő emberek, a forintból élő magyar emberek pénze egyre kevesebbet ér ma, a devizaadósok tör lesztőrészletei viszont folyamatosan nőnek. Valójában 2013ban minden olyan mutató, amely pozitív gazdasági fordulat alátámasztására ténylegesen valójában alkalmas volna, legfőképp a gazdasági növekedés képességét mutató potenciális növekedési ráta, tovább ra is tartósan alacsony Magyarországon; az Európai Bizottság által tavaly év végén publikált jelentés szerint a legalacsonyabb a régióban, 1,52 százalékkal elmaradva az összes többi versenytársunktól. A hosszú távú GDPnövekedési adatokat tekintve is azt látjuk, hogy a magyar gazdaság hosszú távú növekedési trendje tartósan a régiós átlag alatt marad. Ez annyit jelent, hogy nyilvánvaló módon leszakadóban vagyunk a környezetünktől. Növekedési fordulat tehát nem volt 2013ban. A magyar gazdaság növekedési po tenciálja alacsony, és egyre inkább elmarad a versenytársainktól. A magyar gazdaságot csupán az Európai Unió köldökzsinórja táplálta. Mindez azonban elégtelen ahhoz, hogy a felzárkózást biztosíthatná. Másodikként nézzük, létrejötte valójá ban a kamu riportban hangoztatott költségvetési egyensúly. Nos, azt mondhatjuk, hogy a 3 százalékos hiánycélt papíron a kormánynak sikerült megvalósítania. Ennek azonban nagy ára volt. Mindenekelőtt az, hogy az államadósság továbbra is rendkívül magas Magy arországon. A kormány adósság elleni küzdelme látványos és kínos kudarcba
