Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. október 14. kedd (19. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék jelentése a 2013. évi zárszámadásról - Magyarország 2013. évi költségvetése végrehajtásának ellenőr... - ELNÖK: - SZELÉNYI ZSUZSANNA (Független):
615 fulladt. Az államadósságot az elmúlt években még 3000 milliárdnyi magánnyugdíjpénztári megtakarítás lenyúlása ellenére sem sikerült csökkenő pályára állítani. Az elmúlt években mérhe tetlen pénz tűnt el az adósságküzdelemben, miközben az államadósság ma ugyanolyan magas, mint 2010ben vagy 1990ben, amikor Magyarország igazán nagyon rosszul állt. Micsoda elképesztő pazarlás ez! Nagy aggodalommal figyeljük azt is, hogy az idén vajon mil yen könyvelési trükköt alkalmaz majd a gazdasági minisztérium, hogy pár új évi nap idejére az alaptörvénybe foglalt adósságcsökkentési célt teljesíteni tudja. A másik súlyos probléma, hogy a hiánycél elérésének érdekében kiszámíthatatlan, követhetetlen, tű zoltásszerű gazdaságpolitikai intézkedéseket vezetett be a kormány. Emiatt Magyarország versenyképessége bezuhant. A nemzetközi mutatókban, például a Világgazdasági Fórum versenyképességi rangsorában való visszaesés is látványosan mutatja, hogy a gyors sza bályváltoztatások, a kiszámíthatatlan adók hogyan tépázták meg a növekedés esélyét Magyarországon. Ugyan ki akarna egy olyan országban befektetni akár magyarként is, ahol három év alatt közel 40 új adót bevezetnek? Csak 2013ban öt új adót vezetett be a ko rmány, a sárgacsekkadót, a baleseti adót, közműadót, katát, kivát, egyebeket. Kit érdekel egy olyan ország, ahol csak úgy lehet nagyvállalatként megmaradni, hogy stratégiai megállapodásért, kivételekért kell kilincselni a kormány képviselőinél. Kit érdekel egy olyan ország, ahol pórázon vannak tartva a bankok, a kis- és a nagyvállalkozók egyaránt? Nagyon komoly probléma az is, hogy valódi, a magánszektorban lévő munkahely Magyarországon egyáltalán nem teremtődött. Hiába történt meg a munkát terhelő adók csö kkentése, a költségvetés egyensúlyát a már említett közvetett sarcok kivetésével pótolta a kormány. Ez pedig azzal a hatással járt, hogy csökkentek a beruházások, amelyek új munkahelyeket hozhattak volna létre mindenekelőtt a magánszektorban. A közmunkapia con Londonban vagy Münchenben persze dicséretesen sok munkahelyet sikerült teremteni. Összefoglalva elmondhatjuk, hogy a költségvetési hiány kézbentartására, bár vitathatatlan tény, hogy a kiigazítás jobbára a bevételi oldalra, mindenekelőtt átmeneti külön adókra alapozott, nem alakultak ki a hosszú távú fenntarthatóság intézményi biztosítékai. A harmadik téma pedig a költségvetés mint tükör; a költségvetés és a zárszámadás is értelemszerűen világosan megmutatja azt, hogy milyen társadalmat épít a kormány. E bben a tükörben két drámai folyamat is láthatóvá vált 2013 során. Mindenekelőtt az egyik a trafikbotránnyal kezdődött. A trafikbotrány megmutatta a magyar kormánynak azt az egyértelmű szándékát, hogy hogyan telepedjen rá a magyar gazdaság kis, majd egyre n agyobb szereplőire és területeire. A folyamat lényege, hogy a piacgazdaság helyét nyíltan átveszi egy függelmi rendszer, a tisztességes verseny helyett ma Fideszapparatcsikok döntenek arról, hogy Magyarországon ki lehet sikeres és ki nem. A 2013as év a t rafikok megszerzésével kezdődött, folytatódott a földek, az energiaszektor és a takarékpénztárak megszerzésével. Végül pedig a 2013as költségvetési év azt is megmutatta, hogy hogyan szakad szét tovább a magyar társadalom immár megélhetési szempontból is. A jövedelemelosztás iránya egyértelmű és világos: a szegényektől elvesz, és azoknak ad, akik ettől még gazdagabbak lesznek. (13.10) A nyilvánvalóan kontraproduktív gazdasági hatások mellett súlyos társadalompolitikai hatások is vannak. Ezek a drámai követk ezmények mindenekelőtt abban mutathatók meg, hogy a középosztály gyermekeinek elúszik az esélye arra Magyarországon, hogy előreléphessenek, és hogy jobb, biztonságosabb életet kaphassanak a jövőben. Ma Magyarországon, aki alulról indul, az alul is magyar. A Fidesz iskolarendszere, az egyeniskola egyre inkább beszorítja a gyerekeket az otthonról hozott esélyek vagy még inkább esélytelenségek keretei közé. Az iskolarendszer alulfinanszírozása és leépítése, a tanulás
