Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak

2014. október 14. kedd (19. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék jelentése a 2013. évi zárszámadásról - Magyarország 2013. évi költségvetése végrehajtásának ellenőr... - ELNÖK: - VOLNER JÁNOS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:

606 adófizetőket terheli, de meg kell kérdezni, hogy hol vannak azok a magyar iparvállalatok, amelyek

ontják magukból a termelés soksok tonnás árutömegét. Ezeket kell vajon elszállítani, vagy pedig az itt megtelepedett külföldi cégek számára építjük meg a magyar adófizetők pénzéből az

infrastruktúrát. Sajnos erről van szó. Az EUforrásoknál ugyanezt láthatjuk. Érdemes megnézni azt is, hogy a költségvetés adóbevételei hogyan alakultak. Az Orbánkormá

ny azzal kampányolt ellenzékben, és azzal kampányolt kormányra kerülése után, hogy a költségvetés

adójellegű kiadásait csökkenteni fogja, mert túl vannak adóztatva a magyar emberek. Érdemes

megnézni a 2013. évi költségvetést: 6,1 százalékkal nőttek a költs

égvetés adóbevételei. És ezzel

együtt is - na, itt bújik ki a szög a zsákból - a tényleges adóbevételek 534 milliárd forinttal kisebbek

voltak annál, mint amit a kormány várt. Miért is fordulhatott ez elő? Az összes alkalommal, amikor

vagy a Gazdasági bizo

ttságba kerültek be a különböző adójogszabályok, vagy itt a Ház plenáris

ülésén tárgyaltunk róluk, megkérdeztük a kormány képviselőjét, hogy tessék mondani, hol vannak

azok a hatástanulmányok, amelyek ezeknek az új adónemeknek a bevezetésekor megmutatják a

zt, hogy valóban megtörténik majd ezeknek az adónemeknek a beszedése. Egyetlen ilyen esetben nem

találkoztunk hatástanulmányokkal, holott ezt egyébként kötelező lett volna elkészíteni. Érdemes megnézni ezeket az adatokat. Kisvállalati adóból 120 milliárd f

orinttal folyt be kevesebb a költségvetésbe, mint amit a kormány tervezett. Kisadózóktól 45,9 milliárd forinttal; az

állítólag agyonadóztatott energetikai szektorból 26 milliárd forinttal szedett be a kormány kevesebb

pénzt, mint amennyit szeretett volna.

26 milliárd forint, hölgyeim és uraim, rengeteg! (12.20) A hitelintézeti járadék, ez az, ami terheli a bankokat, 20 milliárd forinttal folyt be belőle

kevesebb, mint amit a kormány tervezett. Nem kellene esetleg megvizsgálnia a kormánynak, hogy

miért adózn

ak kevesebbet potom 20 milliárd forinttal a bankok, mint amennyit szerettünk volna

tőlük beszedni, mi ennek az oka? Érdemes lenne ezt alaposabban megnézni. Ha megnézzük azt, hogy a lakosságot milyen tehernövekedés érintette, itt van rögtön a

tranzakciós il

leték néven elhíresült csekkadó más néven, ahogy a közvélemény ismeri. Hogy is indult

ez az adónem? 1 ezrelék volt az eredeti mértéke, megnőtt 3 ezrelékre, a tavalyi év folyamán pedig a

3 ezreléket is megduplázta 6 ezrelékre a kormány, jelentős mértékben n

övelte tehát az adó mértékét.

Mi volt a kormányzati kommunikáció e mellett az adó mellett? Az, hogy meg fogják adóztatni a

Magyarországon túl nagy népszerűségnek nem örvendő hitelintézeti szektort, a gonosz bankokat,

tőlük fogják beszedni ezeket a pénzeket

, mert nem kíván az Orbánkormány a megszorítások útjára

lépni. Mi is történt? Kivetette a kormány a hitelintézetekre ezt az adónemet, mi azonnal kifogásoltuk,

jobbikos képviselők, hogy ha ilyen módon történik az adó kivetése, azt a bankok akadálytalanul á

t fogják hárítani a lakosságra, azért, mert semmi nem tiltja meg nekik, nincs rá törvény, nincs rá

jogszabály, hogy ezt a tiltást keresztül lehessen vinni. A bankok mit tettek? A tavalyelőtt decemberi hírleveleikben, számlaleveleken már tájékoztatták

az em

bereket arról, hogy nőni fog a tranzakciós költség, amit meg kell fizetni a bankszámlák után,

gátlástalanul, egy az egyben a magyar lakossággal fizettették meg a bankokra kivetett tranzakciós

illetéket. Ki is akkor ezeknek a költségeknek a valós tehervisel

ője? A bankszektor biztos nem, hiszen

továbbhárította ezeket a terheket a magyar lakosságra. Akkor mi is történik? A kormány azzal

kampányol - és sokakat sajnos meg tud vele szédíteni, hiszen nem látnak át a szitán , hogy ő a

bankokat adóztatja meg, tőlük szed be sok pénzt, de a bankokat csak közbeiktatja, és valójában a

lakosság ezeknek a terheknek az igazi teherviselője. A Jobbik egyébként több javaslatot kidolgozott annak érdekében, hogy sem az áthárítás, sem

pedig a lakosság ilyen módon történő megadóz

tatása ne következzen be, minden alkalommal a

kormány ezeket a javaslatokat sajnos elutasította. Hasonló egyébként a távközlési adónál is a helyzet,

ebben az esetben is az történt, hogy a vállalkozások adóterhelése másfélszeresére nőtt, számukra

emelkedett a távközlési adó, a hivatalos kommunikáció persze az, hogy a külföldi távközlési cégeket