Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. október 14. kedd (19. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék jelentése a 2013. évi zárszámadásról - Magyarország 2013. évi költségvetése végrehajtásának ellenőr... - ELNÖK: - VOLNER JÁNOS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
607 adóztatja a kormány, valójában a magyar kis- és középvállalkozások fizetik a terheket, rögtön a szolgáltatónak megy a pénz, és a szolgáltatótól pedig beszedi a kormán y. Érdemes megnézni az állam bevásárlásait. 2010et megelőzően nagyon keveset, gyakorlatilag semmit nem lehetett arról tudni, hogy mely gazdasági szektorokban szeretne teret nyerni a kormány, és milyen eszköztárat használ föl majd ezekben a szektorokban. É n örültem volna, hogyha a 2010es Fidesz választási programban arról olvashatok, hogy milyen módon szeretnének majd az energetikai szektorban nagyobb állami szerepvállalást. Erről gyakorlatilag nem lehetett semmit tudni, ugyanúgy kimaradt, mint például a m agánnyugdíjpénztárak államosítása, és nagyon sok rendkívül fontos gazdasági lépés. Érdemes volt megnézni azt, ami történt: MOLrészvényeket vásárolt potom 500 milliárd forintért a kormány, miközben a MOLlal kapcsolatos stratégiai terveiről gyakorlatilag n em tudunk semmit. A tavalyi év arról szólt, hogy az E.ONföldgázcégeket vásárolta vissza a kormány, a szakértői értékbecslések alapján közel 200 milliárd forinttal magasabb költségért, mint amennyit ezek a befektetések ténylegesen értek. Amikor megkérdeztü k a kormányt, hogy adjon arra magyarázatot, hogy miért fizet ilyen sok pénzt ezekért az E.ONföldgázcégekért, akkor nem kaptunk rá magyarázatot. Amikor a Gazdasági bizottság alelnökeként kezdeményeztem a Gazdasági bizottság összehívását annak kiderítésére, hogy a magyar adófizetők érdekében vizsgáljuk meg, hogy vajon ez az adásvételi ügylet értékarányos volte vagy sem, vagy felül voltak ezek az E.ONpapírok árazva, akkor elutasította a kormány a kérésünket, és nem lehetett a kormány támogatása nélkül össze hívni a Gazdasági bizottságot. Mit lehetett tenni? Egyetlen lépés maradhatott, megtettem én magam egy büntetőfeljelentést ebben az ügyben, ugyanis azt láttam, hogy ha a gazdasági szakértők szerint kevesebbet érnek ezek a földgázcégek, akkor nem fizethet ko rmány büntetőjogi következmények nélkül 200 milliárd forinttal többet ezekért a cégekért. Ezt a feljelentést is elutasította a nyomozó hatóság, nem indult meg semmiféle eljárás. Hölgyeim és Uraim! Ebben az ügyben az összes, parlamentáris keretek között ren delkezésre álló jogállami lehetőséget kimerítettem, amit csak el lehetett érni. Nem tudom elszámoltatni a kormányt, mert kétharmadot birtokol, arrogánsan ráül a pénzre, és úgy költi az adófizetők pénzét, hogy azzal nem hajlandó elszámolni; sajnos ez a hely zet. Érdemes megnézni a foglalkoztatás alakulását, vajon ezen a téren mi lett a helyzet. A foglalkoztatási rátánk - és itt nem a munkanélküliségi rátáról beszélek, amit számos módon kozmetikáznak , a foglalkoztatási rátánk Ciprussal holtversenyben - nagyo n hosszú idő óta - az OECDországok között a legalacsonyabb, rendkívül kevesen dolgoznak Magyarországon, 60 százalék alatti, hogyha a közfoglalkoztatást, amit a kormány földúsított, nem számoljuk ide, s érdemes megnézni egykét olyan korcsoportot, akik kül önösen érintettek ebben. A 24 év alatti fiatalok negyedének nincs munkája jelenleg Magyarországon, hogyha pedig az idősebbeket, az 5564 év közötti embereket nézzük, 38,5 százalékuknak van csupán munkahelye. Ez azt jelenti, hogy az 55 évnél idősebb, de a 6 4 évnél fiatalabb emberek közül mindössze tíz emberből négyen tudnak munkához jutni. Drámaian rossz a helyzet. Nem lehet azt mondani, hogy elindult a fellendülés, meg mennyire jól áll az ország, tessék csak megnézni, dübörgünk. Tíz emberből mindössze négyn ek van munkája, rendkívül rossz a helyzet. Ha megnézzük azt, hogy mit tett a kormány a foglalkoztatás bővítéséért, elsősorban szlogenekkel találkozunk, tényleges gazdasági intézkedésekkel nem. Az az egykulcsos adórendszer, amit bevezetett a kormány, bizony íthatóan nem bírt foglalkoztatásösztönző hatással, nem lett tőle több munkahely. De mi történt az egykulcsos adórendszerrel? A legmagasabb jövedelmű, 10 százaléknyi munkavállaló több mint 500 milliárd forintot kapott a költségvetéstől adókedvezmény formájá ban, miközben a legalacsonyabb jövedelmű embereknek jelentős mértékben nőttek az adóterhei, és ez az adótehernövekedés volt az egyik oka annak, hogy a kivándorlás felgyorsult Magyarországról, és 500 ezer emberét elveszítette az ország.
