Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. október 14. kedd (19. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék jelentése a 2013. évi zárszámadásról - Magyarország 2013. évi költségvetése végrehajtásának ellenőr... - ELNÖK: - VOLNER JÁNOS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
605 Érdemes megnézni azt, hogy a munkaerő újratermelését biztosító ágazatokban, az oktatásban és az egészségügyben mi történt. 2010et megelőzően fideszes politikusok még ellenzékből megfogalmazták azt, hogy az oktatást és az egészségügyet stratégiai ágazatnak tekintik, azt kiemelten kívánják támogatni, költségvetési pluszforráshoz szeretnék juttatni, mert a szocialista kormányok olyan mértékben alulfinanszírozták ezt a két ágazatot, hogy az már az egészségügyön belül életveszélyt okoz, az oktatáson belül pedig jelentős színvonalcsökkenést. Érdemes itt is megnézni, mi történt: az oktatási kiadások 2010ben 11,6 százalékát tették ki a GDPnek, 2013ban pedig már 10,2 szá zalékra csökkentek. Kérdés az, hogy tudásalapú társadalmat vajon úgy szeretnee építeni az Orbánkormány, hogy csökkenti az oktatásra fordított költségvetési kiadásokat. Valljuk meg őszintén, nehéz lesz. A felsőoktatási kasszának hirtelen, egyik napról a m ásikra elvonja az egyharmadát a kormány. Kiművelt emberfők sokasága, hölgyeim és uraim?! Hogy fog a pénzkivonás kiművelt emberfőkből sokat termelni az ország számára? Drámai kérdések ezek, ezzel a kormánykoalíciónak szembe kell néznie. Megszegte a saját íg éretét, amit a választóknak tett, és bizony, rosszat tesz ezzel az országnak. Az egészségügy a munkaerő újratermelését elősegítő ágazat, segít a munkaerőt ugyanis minél tovább aktívnak, munkaképesnek tartani - hogy alakult a költségvetési kiadás aránya? 20 10ben még a GDP 9,1 százalékát fordítottuk egészségügyi kiadásokra, 2013ban már 8,7 százalékát csupán. Csökkent itt is a ráfordítás aránya, holott az Orbánkormány éppen az ellenkezőjét ígérte. Elég, ha csak a gyógyszerek ártámogatására gondolunk, draszt ikus vágás következett be, gyakorlatilag közel felére csökkentették a gyógyszerek ártámogatását. És bizony, érdemes ilyenkor arra gondolni, amikor nyugdíjemelésről beszél a kormány egyik oldalról, valóban megtörténnek a nyugdíjemelések, valóban megőrzi a r eálértékét a nyugdíj, a másik oldalon meg kiveszik az egészségügyből a pénzt, csökkentik a kiadásokat, és a beteg egyre többet fizet. Amit a kormány az egyik kezével ad, a másik kezével duplán veszi el. És vajon az emberéletnek mennyi az ára, megfizetjük e zt ilyen módon, a költségvetési kiadások csökkentésével az egészségügyön belül? Drámai a helyzet. Ha csak abba belegondolnak, beszéljenek a hozzátartozóikkal, akik különböző közkórházakban nyernek elhelyezést, sokszor a kötszert, a gyógyszert maguk viszik be. Ilyen drámai helyzetben vagyunk, és ennek ellenére csökkennek az egészségügyön belül a kiadások - továbbcsökkennek. Érdemes megnézni azt, hogy az európai uniós források felhasználása és lehívása hogyan alakult a tavalyi évben. Ha a 2012. évivel vetjük össze az EUforrások lehívását, akkor azt lehet látni, hogy közel 500 milliárd forinttal több pénzt költött el az EUforrásokból ebben az évben - mármint a tavalyi évben - a kormány. Tehát ez egy jelentős növekmény volt. Ha a 2010es évhez képest nézem, ak kor közel 1000 milliárd forintos a növekmény. Mindig az EUs fejlesztési ciklus vége felé nőnek meg ezek az összegek. Ugye, most volt vége az EUs fejlesztési ciklusnak, jelentősen megnőttek ezek az összegek Magyarországon is. Jelentős mértékben ez járul h ozzá a gazdasági növekedéshez. Kérdés azonban az, hogy vajon ezeket az EUs forrásokat hogyan használta fel Magyarország. Ha megnézzük azt, hogy az EU forrásainak hány százalékát fordítjuk a gazdaság versenyképességének fokozására, akkor azt láthatjuk, hog y mindössze 15,4 százalékát fordítjuk a versenyképesség megőrzésére, növelésére Magyarországon. Ez is jellemzően egyébként a külföldi cégek által dominált feldolgozóipari, illetve szolgáltató ágazatba áramlik, nem a magyar vállalkozásokhoz kerül, és a jele ntős része ennek a pénznek különböző olyan infrastrukturális beruházásokba kerül, ami semmi egyéb célt nem szolgál, mint azt, hogy kialakítsa a Magyarországot gyarmatosító külföldi tőke Magyarországon azt az infrastruktúrát, ami a tőke itteni működéséhez s zükséges. Körülbelül ugyanaz, mint amikor a brit gyarmattartó birodalom Indiában utat épített. Nem azért építette, hogy az indiaiaknak könnyebb legyen, hanem azért, hogy adott esetben azokat a terményeket, amelyeket a gyarmaton megtermeltek, a gyarmatról k önnyebb legyen kiszállítani. Magyarországon ezért épülnek jelenleg az utak, vasutak, gondoljunk csak a bizonyos V0ás körgyűrűre: 360 milliárd forintért fog majd felvenni a kormány saját tervei szerint ennek a vasúti teherforgalom céljára szolgáló vasúti k örgyűrűnek a megépítésére hitelt. Ez a 360 milliárd forint az
