Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. október 13. hétfő (18. szám) - A Magyarország Kormánya és Románia Kormánya között, a magyar-román államhatáron átvezető közúti kapcsolatokról szóló megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - KISS LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
548 Hiszen azt gondoljuk, hogy párbeszédre kell törekedni a felek között, hiszen a szomszéd országok közötti párbeszéd az, ami az ott élő nemzettestvéreink számára megteremti annak lehetőségét, hogy a szülőföldön tudjanak boldogulni. Markó Bé la, az RMDSZ korábbi szövetségi elnöke egy előadásban nemrég úgy fogalmazott, most nincsenek ilyen magyarromán kormányközi kapcsolatok. Amíg korábban a magyarromán közös kormányülések sorozata jellemezte ezt az együttműködést, ma a két kormány között gya korlatilag kommunikáció sincs - mondja Markó Béla. 2005 és 2008 között összesen négy közös kormányülést tartott az akkori kormány, megszámlálhatatlan együttműködést, megállapodást előkészítve és aláírva, napjainkban pedig csak Orbán Viktor és Traian Băsesc u magánvacsorájáról tudnak beszélni a kormányzati kommunikációban. Azt gondolom, hogy egy magánvacsora meg egy kormányzati együttműködés a két kormány között két különböző jelentőségű dolog. A Fidesz soraiban ebben az időszakban sokan kárhoztatták a kis lé pések politikáját, felvetették azt, hogy a közös kormányülések nem elég hatékonyak. Azt azonban így utólag fontos elismerni, hogy azok előkészítése során, illetve a vállalások teljesítése kapcsán mindkét ország teljes államigazgatása a másik országra, ille tve a romániai magyarságra és az itt élő magyarságra koncentrált. Ezt a kiemelt figyelmet azóta az itt élő magyaroknak, a romániai magyaroknak sajnos nem sikerült így kivívnia. Az erdélyi magyarok e tekintetben tehát mindenképpen kisebb figyelmet kapnak, m int korábban. Megmagyarázhatatlan és elfogadhatatlan számunkra, hogy a második Orbánkormány időszaka alatt a közös kormányüléseket a határon túli magyar szervezetek és az MSZP kifejezett kérése ellenére sem voltak eddig képesek megszervezni és működtetni. Ez annál is inkább érdekes, mert eközben egyébként olyan intézményrendszerek jöttek létre Erdélyben is, amelyek ezt a lehetőséget jobban megnyitnák. Elég csak a csíkszeredai magyar, illetve a gyulai román főkonzulátus megnyitására, az aradi szabadságszobo r újbóli felállítására, a Gozsduörökség rendezésére, valamint a Sepsiszentgyörgyön és Szegeden megnyitott magyar, illetve román kulturális fiókintézet létesítésére gondolni. (18.50) Tehát ha vannak előrelépések ezen a területen, akkor már csak az ire kel lene feltenni a pontot, hogy a kormányzati előkészítése is meglegyen annak, hogy újra ezek a kormányülések létrejöjjenek. Érdekes kérdés az RMDSZ autonómiatervezete, amelyre a Fideszkormány valójában ügyet sem vet. Az autonómiakérdés azért is érdekes, mer t bár névleg egyébként valamennyi vagy a legtöbb itteni párt támogatja az RMDSZ autonómiatörekvését, és erről nagyon szép szólamokat is hallunk, de valójában a helyzet az, hogy ebben a kérdésben érdemi reagálás nem történik. Mintha nem vette volna tudomásu l a kormányzat, hogy a legnagyobb magyar külhoni érdekvédelmi szervezet elkészített egy autonómiakoncepciót és társadalmi vitára bocsátotta. Nem azt kérjük természetesen, hogy a Fideszkormányzat aktivista módon az asztalt verje Bukarestben, de azt igenis szeretnénk, hogy a magyar kormányzat nemzetközi fórumokon a kétoldalú találkozókon reagáljon erre a felvetésre. Ezt mindenképpen fontosnak tartjuk, hiszen egy jelentős múltú, nagy szervezet adekvát érdemi koncepciójáról van szó. Azzal sem védekezhetnek, ho gy Romániában elnökválasztási kampány van, és az ilyen természetű szólások nem tesznek jót a magyar ügynek. Lássuk be ugyanis, hogy nem ez lenne az első eset, hogy a Fideszkormányzat a romániai magyar politikai térbe, olyan szituációba avatkozik be, amiko r ilyen érzékenységre tekintettel lehetett volna. Sőt, volt arra példa, hogy személyesen Orbán Viktor miniszterelnök úr avatkozott be a román elnökválasztási kampányba. Ha visszaemlékezünk, 2009ben - akkor volt egy ilyen elnökválasztási kampány - úgy foga lmazott a tusványosi táborban, idézem szó szerint: „A második fordulóban én Traian Băsescura szavaznék.” Valóban, a román államfő akkor a második elnöki ciklusát kezdhette el, és lehetséges, hogy nagy szerepe volt abban is, hogy számos magyar szavazót megg yőzött Orbán Viktor.