Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. december 15. hétfő (40. szám) - A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - DÚRÓ DÓRA (Jobbik):
3660 integráció kimondottan - a szo cialista képviselő által elmondottak szerint is - egyébként rosszabb helyzetet eredményezett, mint eredetileg volt. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Dúró Dór a képviselő asszonynak, Jobbikképviselőcsoport. DÚRÓ DÓRA ( Jobbik ): Köszönöm a szót, Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Nagyon sajnálom, hogy az MSZP ott is szegregációt kiált, ahol nincs is, és erre egész egyszerűen nem ad lehetőséget ez a törvény , most már végre megérthetnék. Egy felhatalmazó rendelkezést tartalmaz, ami egy rendelet megalkotásáról szól. A rendeletet a törvény szellemében kell megalkotni. A rendelet nem lehet ellentétes a törvénnyel. Ez a felhatalmazó rendelkezés nem helyezi hatály on kívül az esélyegyenlőségi törvénynek ezt a passzusát, egyetlen passzusát sem, hanem a részletszabályainak megalkotására ad felhatalmazást a kormánynak. Ezt anélkül is felfoghatták volna, hogy ezt a kiegészítést megtették. Most úgy néz ki a jogszabály, h ogy ez a passzus behivatkozza az esélyegyenlőségi törvénynek azt a paragrafusát, amiről szó van, és utána megismétli még egyszer, hogy a jogellenes elkülönítés tilalmáról szól különös tekintettel ez a rendelet, amit egyébként paragrafusszerűen is beidéz. A gyengébbek kedvéért ezt most már kétszer is tartalmazni fogja ez a törvényjavaslat, hogy nincs lehetőség szegregációra. Ezt az egyenlő bánásmódról szóló törvény ettől a rendelettől függetlenül is biztosítja. Ez most nem változik. Nagyon kérem önöket, hogy az ellenzéki kritikákat ne hiteltelenítsék azzal, hogy olyan dolgokat mondanak, amik egész egyszerűen nem igazak. Elmondtuk a bizottsági ülésen, a minisztérium képviselői is, a kormánypárti képviselők is és jómagam is, hogy itt egész egyszerűen nincs szó arról, amiről önök beszélnek. A tankötelezettségi korhatárt állandóan idecitálják szintén a Ház elé. Nem volt jobb a helyzet akkor sem, amikor 18 év volt a tankötelezettségi korhatár. Egész egyszerűen nem lehet ezzel az eszközzel megoldani sem a lemorzsoló dást, sem pedig a tanulás iránti motiváció kérdését. Ez egész egyszerűen nem megfelelő eszköz, kevés ahhoz, hogy ezzel tanulásra bírjunk bárkit is. (20.50) Elmondtam az általános vitában is, de kénytelen vagyok megismételni, hogy jelzésértéke lehet a tankö telezettségi korhatárnak. Ezért nem tartom jónak sem a 18, sem a 16 éves korhatárt, amit pedig a Fidesz ebben a törvényben is módosít a tanév végéig, de lényegileg a 16. életév betöltéséhez köti. Ezzel azt üzenjük, hogy akkor is el lehet hagyni az iskolare ndszert, amikor egy piacképes szakmának a megszerzésére nincsen lehetőség. Én magam és a Jobbik ezt rossz üzenetnek tartjuk. Mi a hároméves szakképzés esetében 17 éves korhatárt jelölnénk meg, egészen pontosan annak a tanévnek a végét, amelyben a 17. életé vét betölti a diák, mert ez az első olyan időpont, amikor szakmát tud szerezni – évismétlés nélkül természetesen , és azzal az életben boldogulni tud, vagy legalábbis el tud kezdeni olyan munkakörben dolgozni, amiből a megélhetését tudja biztosítani. Az e gyeztetéssel kapcsolatban sem a nemzetiségek bizottságával, sem a Nemzeti Pedagógus Karral nem történt érdemi egyeztetés. Épp az általános vita napját megelőző napon volt bizottsági ülésünk, ahol vendégül láttuk Horváth Péter urat is, a Nemzeti Pedagógus K ar elnökét, aki azon az ülésen arról számolt be, hogy az általános vita napján fognak menni a minisztériumba az egyeztetést lefolytatni, tehát a benyújtás előtt nem kérdezték meg őket azokról a passzusokról sem, amelyek őket érintik egyébként. A nemzetiség ek bizottságának módosításait a Jobbik részéről támogattuk természetesen, és ha a későbbiekben is ilyen kezdeményezésekkel élnek a Kulturális bizottság felé, akkor azt természetesen köszönettel fogadjuk, és fontos, hogy felhívják a figyelmet azokra a része kre is, amelyek a
