Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. december 3. szerda (36. szám) - A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara működésével összefüggő egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár:
3133 vonatkozik a közigazgatási hatósági ügyekre, amelyeket a speciális szabályok alapján törvény vagy kormányrendelet is megállapíthat a kamara részére a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 12. § (3) e) pontja szerint. A törvényjavaslat 10. és 13. §a szerinti rendelkezés nem törvé nyhozási tárgykör, az, hatáskör telepítéséről lévén szó, kormányrendeleti szinten szabályozható csak. A NAKtörvény 15/A. §ának módosítása helyett annak hatályon kívül helyezése szükséges, figyelemmel a rendelkezés Alaptörvénybe való ütközésére. A törvény javaslat 20. §a szerinti, a NAKtörvény 41. § (2) bekezdését érintő rendelkezésben foglalt adó- és illetékmentességeket a vonatkozó törvényekben kell előírni, ellenkező esetben a jogrendszer koherenciája sérül. Az illetékekről szóló törvény alóli mentessé g körében a bevételek mentesítése nem értelmezhető, nem a bevétel az illetékfizetés alapja. A környezetvédelmi termékdíjra vonatkozó megfogalmazás nem jó, hiszen nem tudható, hogy az adott termékdíjköteles terméket végül a NAK fogjae megvásárolni, különös en pedig az, hogy azokat az alaptevékenysége céljából fogjae felhasználni. A környezetvédelmi termékdíj megfizetésére az első belföldi forgalomba hozó a kötelezett. Nem világos az sem, hogy milyen megfontolásból kellene a NAKot mentesíteni ezen közteherr el való érintettség alól, amikor ilyenben az államigazgatási szervek, minisztériumok sem részesülnek. A törvényjavaslat 19., illetve 22. §a szerinti, a NAKtörvény 37. § (1), illetve 43. § (1) bekezdését érintő módosítás nem tér el a NAKtörvény hatályos szövegétől. A NAKtörvény 44. § (6) bekezdése vonatkozásában a rendelkezést ki kell egészíteni az általános határozatok felülvizsgálata esetére is meghatározott garanciális szabályokkal, így egyrészt szabályozni kellene, hogy a belső jogorvoslati fórumnak hány napon belül kell döntést hoznia, valamint azt is ki kellene mondani, hogy nemcsak a döntés közlésétől, hanem a döntésre nyitva álló határidő eredménytelen elteltétől számított határidőn belül is pert lehet indítani. Továbbá nem téves fizetési köteleze ttség megállapításáról kell szólni, hanem, egyezően az általános szabályokkal, arról, hogy a fizetési kötelezettséget megállapító határozat a NAKtörvény rendelkezéseibe, más jogszabályba, az alapszabályba vagy más önkormányzati szabályzatba ütközik. A ren delkezés szerint ebben az esetben a NAKtörvény 44. § (1)(5) bekezdését nem kell alkalmazni. Ugyanakkor feltehetőleg a (4) bekezdés második mondatát és az (5) bekezdést is értelemszerűen alkalmazni kellene. A törvényjavaslat 24. §ával a NAKtörvény átmen eti rendelkezései közzé beiktatandó 57. §nak nincs értelme, mivel az a NAKtörvény egyetlen rendelkezéséhez sem kapcsolódik, és az indoklás alapján sem világos, hogy miért van rá szükség, mi annak a normatív tartalma. A törvényjavaslat 25. §ával beiktatá sra kerülő NAKtörvény 58. §a egyetlen átmeneti rendelkezést tartalmaz. Ugyanakkor a NAKtörvény 11. § (1) bekezdésének módosítása kapcsán, tagdíjfizetés alóli kedvezmények megállapítása, nem szükséges átmeneti rendelkezés megalkotása. Másrészt a kamarai tagok törvényjavaslat szerinti körének bővítése már a hatálybalépésekor az új kategóriákba tartozó személyek tekintetében megfelelő átmeneti rendelkezést igényel. A törvényjavaslat 27. §a vonatkozásában, amely a mezőgazdasági, agrárvidékfejlesztési, vala mint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 41. §át új (9) bekezdéssel egészíti ki, fontos hangsúlyozni, hogy az elérni kívánt cél ismeretében adott esetben pontosabb, célraveze tőbb megoldásokat is fel kellene vázolni, amelyek nem bontják meg a hosszú ideje változatlanul működő, bírói gyakorlattal is alátámasztott eljárásrend kialakult rendszerét. Nem értelmezhető az „e törvényben foglaltaktól eltérően” kitétel, hiszen ugyanezen törvény részét képezi ez a rendelkezés is, és egyazon jogszabályon belül ugyanazon tárgyban több, logikailag összefüggő, de egymással ellentétes rendelkezést keletkeztet, ezért a módosítás jogalkalmazói szempontból végrehajthatatlan.
