Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. december 3. szerda (36. szám) - A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara működésével összefüggő egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DANKÓ BÉLA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
3134 (20.30) A jelenleg hat ályos törvényi szabályozás alapján van lehetőség hiánypótlásra, annak lehetőségét csak az adott intézkedésre vonatkozó jogszabály zárhatja ki akár mindenre kiterjedően, akár bizonyos iratok, adatok pótlásának vonatkozásában, tehát a hiánypótlás engedése, k izárása jelenleg is jogalkotói hatáskörbe tartozik. A kizárást indokolhatja a rendelkezésre álló források korlátozottsága, a kifizetésre nyitva álló, uniós jogszabályban rögzített határidő. Azonban a tervezett generális megengedő szabályozás nem illik bele a jelenlegi szabályozási struktúrába. Ha az ügyfél az EMVAjogcímrendeletek útján a műveletek megvalósítására, a kifizetési kérelem benyújtására, meghatározott teljesítési mérték elérésére előírt határidőket nem tartja be, akkor hiába kéri az MVH egy eset leges hiánypótlásban az adott dokumentumot, több dokumentum esetében - például építési engedélyezési eljárás megindítása vagy használatbavételi engedély iráni kérelem - az ügyfél nem tudja módosítani az eljárások megindításának dátumát, azaz a már be nem t artott határidőt nem tudja utólag megtartottként igazolni. Egy nem határidőben megindított eljárás és az erről szóló dokumentum ugyanis a hiánypótlás ellenére sem lesz elfogadható. Az aláírás hiánya érdemi vizsgálat nélküli elutasítást eredmé nyez, mivel az aláírás nélküli kérelem érvénytelen. Az aláírás papír alapon ugyanúgy az ügyfél azonosítását szolgálja, mint az ügyfélkapu elektronikus úton. Nem világos a mentesítő rendelkezés alóli kivételként megjelenő, uniós jogszabályokra való utalás, hiszen az uniós jogszabályokban rögzített benyújtási határnapnak vagy határidőnek nincs feltétlenül köze ahhoz, hogy vane lehetőség a hiányok pótlására, erről a kérdésről - csakúgy, mint a hazai szabályozásban - az uniós szabályok sokféleképpen rendelkezn ek. A törvényjavaslat 29. §a által módosításra kerülő szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény szövegében nem értelmezhető az, hogy „az alaprész kiadási előirányzatának legalább 15 százaléka felhasz nálható”, ugyanis a legalább szó kötelezettséghez, míg a felhasználhatóság megengedő szabályhoz kapcsolható, de a kettő együtt nem ad értelmezhető normatív rendelkezést. A rendelkezéssel kapcsolatban az is tisztázandó, hogy a két kamara közötti összegfelos ztás kinek a feladata. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Látható, hogy van egyeztetnivalónk a kormány és a kamara között. Jelentem, hogy ez az egyeztetés folyik, és nagyon remélem, mire a törvény a végső elfogadási fázisába kerül, addigra minden görbe út kiegyen esedik, és megszületik az a megállapodás, amellyel a kormány majd támogathatja ezt a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a Jobbik soraiban.) ELNÖK : Köszönöm, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a képviselői felszólalások következn ek. Ezek első körében a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Megadom a szót Dankó Béla képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának. DANKÓ BÉLA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előtt ünk fekvő iromány, Jakab István és Győrffy Balázs indítványának tárgysorozatbavételi eljárására pontosan egy hete, november 26án került sor a Mezőgazdasági bizottságban. Akkor Győrffy képviselő úr részletesen ismertette a törvényjavaslat tartalmát s a ben yújtás indokait, így mindannyian meggyőződhettünk a módosítások szükségességéről. A tárgysorozatba vétel 5 igen és 2 nem szavazattal történt. Amit a javaslattal kapcsolatban egyértelműen kiemelendőnek tartok, az az, hogy ezeket a módosításokat az élet hozt a, a kamara eddigi működése során felmerült kisebb működési egyenetlenségek elsimítása miatt szükségesek, ráadásul nemcsak a kamara működését teszik egyszerűbbé, de bizonyos esetekben a kamara tagjainak is könnyebbséget jelentenek. Ezen túl lehetőség lesz a kamarai tagság szüneteltetésére, így azoknak a vállalkozóknak, akik bármilyen okból hosszabbrövidebb időre megszakítják mezőgazdasági tevékenységüket, nem kell megszüntetniük a
