Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. december 3. szerda (36. szám) - A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara működésével összefüggő egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár:
3132 szükség szerint megfelelő gazdaságszerkezeti információkkal szolgálni a jogalkotók, a döntéshozók felé. Az agrártámogatási eljárási rendszerre vonatkozó új rendelkezés a tagállami és a közösség i pénzügyi érdekek sérelmét nem veszélyeztető eljárási könnyítéseket tartalmaz. A szakképzési rendszerre vonatkozó módosítás megteremti annak az anyagi alapját, hogy a gazdasági kamarák, így az agrárkamara a vállalkozói érdekek figyelembevétele mellett tud ja magasabb színvonalra emelni az ezen a területen folytatott tevékenységét. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a törvény alapján átmeneti jelleggel látja el a helyi földbizottságok feladatait. A földforgalomra vonatkozó szabályok javasolt kiegészítése adatvé delmi célokat szolgál. A Magyar Agrár, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamarában a törvény erejénél fogva tagságra kötelezettek köre vonatkozásában a földművesek gazdaként való kezelése problémát vet fel abban az esetben, ha a földműves státusnak való megfelelés a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 5. § 7. pont b) alpontja alapján történik. Ebben az esetben az adott személy a legalább 25 százalékban tulajdonában álló mezőgazdasági termelőszövetkezetben végzett tevékenysége alapján kerül földművesként elismerésre, az agrárgazdasági tevékenységet a mezőgazdasági termelőszövetkezet végzi, a földműves ezen keresztül termel, a gyakorlatban bérbe adja földjét a saját cégének. A Magyar Agrár, Élelmiszergazdasági és Vi dékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény tervezett módosításával azonban kettős tagság jönne létre, hiszen a törvény erejénél fogva a földműves is és a legalább 25 százalékban tulajdonában álló mezőgazdasági termelőszövetkezet is tagságra kö telezett lenne, holott agrárgazdasági tevékenységet csak a mezőgazdasági termelőszövetkezet végez. Ez mindenképpen kerülendő, hiszen ezáltal gyakorlatilag a földtulajdonosokat kényszerítenénk NAKtagságra. Emellett problémát jelent, ha valaki a mezőgazdasá gi vagy erdészeti szakirányú képzettségekről szóló 504/2013. kormányrendeletben felsorolt szakképzettségek valamelyikével rendelkezve kéri a földművesnyilvántartásba való felvételét, de még nem kívánja föld tulajdoni vagy használati jogosultságát megszere zni. Ez esetben az érintett nem folytat agrárgazdasági tevékenységet, mégis kamarai taggá válik. Az ügyfélnek a törvényjavaslat 9. § (2) bekezdése szerinti fizetési kötelezettsége nem áll fenn a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szab ályairól szóló törvény hatálya alá tartozó eljárásokban, hiszen ez esetben az államháztartásról szóló törvényt, valamint az illetékekről szóló törvényt kell alkalmazni. A NAKtörvénynek a törvényjavaslat szerint tervezett 12. § (3a) bekezdése ellentétben á ll a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 29. §ában foglaltakkal, mely szerint fizetési kötelezettséget előírni, a fizetésre kötelezettek körét, a fizetési kötelezettség mértékét, a kedvezmények, mentességek körét és mérték ét megállapítani kizárólag törvényben vagy törvényi felhatalmazás alapján önkormányzati rendeletben lehet, kivéve, ha az Európai Unió kötelező jogi aktusa vagy nemzetközi szerződés eltérően rendelkezik. Továbbá igazgatási szolgáltatási díjat, pótdíjat törv ényi vagy eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendelet felhatalmazása alapján a miniszter az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben állapíthat meg. Nem értelmezhető nyelvtanilag az a mondat, hogy „Az agrárkamara jogsz abály vagy külön megállapodás alapján közfeladatait a kormány által kijelölt szervvel kötött közfeladatellátási megállapodás alapján látja el.” Másrészt, ha jogszabály a kamara részére közfeladatot állapít meg, akkor azt a jogszabály erejénél fogva látja e l, nem pedig a megállapodás alapján. Ugyanakkor a rendelkezésben nem jogszabályról, hanem törvényről kellene szólni, mert ez van összhangban a köztestületekre vonatkozó azon általános szabállyal, hogy a köztestület részére kötelező feladatot csak törvény á llapíthat meg: az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény 8/A. § (3) bekezdése. Ez nem
