Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. december 3. szerda (36. szám) - A hűség falvairól szóló törvényjavaslat általános vitája - ÁGH PÉTER (Fidesz):
3097 Kösz önöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a normál időkeretben bejelentett felszólalások következnek. Elsőként megadom a szót mint előterjesztőnek is Ágh Péter képviselő úrnak, Fideszképviselőcsoport. Parancsoljon, képviselő úr! ÁGH PÉTER ( Fidesz ): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Nagy megtiszteltetés számomra, hogy ÉszakVas megye országgyűlési képviselőjeként és a javaslat egyik beterjesztőjeként szólhatok önökhöz. Ezen napirendi pont tárgyalása azt üzeni azoknak a Vas megyei település eknek, akik kitartottak Magyarország mellett, hogy ez a haza hálás nekik, amiért nem hagyták magukat, és bizonyították, hogy szívükből igazi szeretet köti őket mindahhoz, amit a pirosfehérzöld zászló megjelenít. Ennek az országnak a története sokszor azo knak köszönhetően mozdult előre, akik nem voltak hajlandók belenyugodni, beletörődni abba a helyzetbe, ami úgy tűnt, eleve el volt rendelve számukra. A szabadságharcosoknak, a forradalmároknak, a nemzeti hősöknek és vértanúknak ezért mindig ki kellett feje znünk a tiszteletünket, előttük mindig fejet hajtunk, legyenek azok közismertek, a tankönyvek szereplői vagy éppen egyszerű magyarok, akiknek ha a neve nem is maradt fenn, azonban áldozatuk nélkül nem létezne a mai független, demokratikus, szabad Magyarors zág. Az előttünk fekvő javaslattal eljött az idő, hogy mindazon települések is bekerüljenek a nemzet panteonjába, akik nélkül kisebb és kevesebb lenne ez az ország, kisebb területileg, de ami szintén fontos, hogy kevesebb is lenne, hiszen mindazok az ember ek, akik ebben a hét faluban éltek vagy élnek, hozzájárultak, hozzájárulnak, hogy több legyen ez az ország, több a közösségeik ereje által, több a bennük lévő szeretet által, több legyen lelkileg. Választókerületemből Ólmod is bizonyította hűségé t. E kedves kis falu Kőszeghegyalja északi részén, Kőszegtől 4 kilométerre fekszik. Ahogy teltek az évszázadok, mindig kihívások érték az itt lakókat. 1532ben a törökök elpusztították a települést. 1533ban Kőszeg hős védője, Jurisics Miklós királyi adomá nyként kapta meg a falut. Az 1533 és 1544 közötti időben horvátországi birtokairól, az Una, a Kupa és a Tengermellék által határolt területről horvátokat telepített ide. Bár a birtokosok változtak, de a nemzetiségi közösség megmaradt, és megerősödött. Kihí vásokban, megpróbáltatásokban azonban továbbra sem volt hiány, elég, ha csak a száz éve kirobbant első világháborúra gondolunk. Azt követően jött az a tragédia, amelynek során megszűnt a történelmi Magyarország. Abban a helyzetben eljött a pillanat, amikor akiknek lehetett, cselekednie kellett. Az ólmodiak cselekedtek. Tisztelt Képviselőtársaim! Amikor beszámoltam az előterjesztésünkről Hergovich Vincének, Ólmod polgármesterének, büszkén osztotta meg velem, hogy mely nemes falubeliek szervezték az események et. Vezetőjük néhai nagyapja, Hergovich Márton, községi bíró volt. Az 1898ban Ólmodon született gazdálkodó már az első világháborúban élen járt a vitézségben, a 13. tüzérezredhez vonult be, az orosz, majd az olasz fronton küzdött, szolgálataiért Károly cs ászári és királyi vitézségi érdeméremmel tüntették ki. Hat gyermeke közül fia, a mostani polgármester úr édesapja már egy másik világháborúban szintén járt Oroszországban, ugyanis a Donkanyarból jött haza. Hergovich Márton tehát egy tiszteletre méltó férf iú volt, aki községi bíróként, a tűzoltóegyesület elnökeként mindig Ólmodért akart tenni. Így tett Fehér Alajos vendéglős és mészáros mester, aki tagja volt a Sopron vármegyei törvényhatósági bizottságnak is. Érdemes még megemlíteni Gaál József római kato likus kántortanítót, aki négy évet harcolt a világháborúban. Kiemelném még Kolerits Károly gazdálkodót, aki hosszú ideig volt a községi képviselőtestület tagja, korábban bíróként is dolgozott. Utoljára, de nem utolsósorban Merisch Pálra is felhívnám a figy elmet. E névvel hárman is éltek akkoriban, mindhárman derék lakosai voltak a falunak. Tisztelt Képviselőtársaim! A visszacsatolás idején a helyiek szép ruhákat viseltek, azonban a folytatás nem volt mindig ilyen színes és jókedvű. Bár évtizedekig nem sokat éreztek a helyiek a
