Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. december 3. szerda (36. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - „A Magyarországról történő elvándorlás okairól és a folyamat megállításának lehetséges megoldásáról” szóló politikai vita - ELNÖK: - BÁNKI ERIK, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
2990 helytelen és nagyon téves politik a, a mai magyar kormány éppen ezzel ellentétes állásponton van, és minálunk a szlogen éppen úgy hangzik, hogy: gyertek haza, hiszen Magyarország is egyre jobb körülményeket tud kínálni, egyre inkább versenyképesek lehetünk az európai gazdasággal is. Sokatm ondó adat, hogy a 360370 ezer külföldön dolgozó magyar polgárnak csaknem a fele még a GyurcsányBajnaikormányok idején vállalt munkát külföldön, tehát egyáltalán nem igaz, hogy az Orbánkormány alatt, a 2010es kormányváltás után, a nemzeti együttműködés kormánya alatt lett volna nagymértékű változás ebben az elvándorlásban, bár kétségtelen tény, hogy a 2008ban bekövetkező pénzügyi, gazdasági válság elég jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy megnövekedjen a külföldön munkát vállalók száma, hiszen Magyarorsz ágon - jól láthatták valamennyien a tisztelt képviselőtársaim is - 2008at követően a gazdaság súlyos visszaesése, a munkahelyek megszűnése és sajnos ezzel együttjáróan a családok szétesése is jelentősen felerősödött. Nézzük a szomszédjainkat! Az elvándor lás - ahogy arról beszéltem az imént is - egy általános középeurópai jelenség. Az Eurostat felmérése szerint népességarányosan a szomszédos országaink közül Romániából vállalnak a legtöbben munkát, számuk meghaladja lakosságszámarányosan a 9 százalékot. D e mondok még néhány érdekes adatot önöknek, tisztelt hölgyeim és uraim: Litvánia és Lettország követi Romániát, ami egyébként, ha megnézzük az adott országokban elérhető általános életszínvonal mértékét, akkor ez igenis meglepő adat Litvánia és Lettország tekintetében, hiszen Litvániából a lakosság több mint 8 százaléka, Lettországból pedig közel 7 százaléka vállal külföldön munkát. Aztán Bulgária követi a sort 4,5 százalékkal, Lengyelország 4,4 százalékkal, Észtország 3,3 százalékkal, és Szlovákiából is 3, 3 százaléknyi lakosság dolgozik külföldön, míg Magyarország esetében - ahogy Tállai államtitkár úr is elmondta - ez az arány 2,4 százalék. Tehát még egyszer azt mondom - a számok is ezt bizonyítják , hogy nem magyar problémáról beszélünk, hanem ez egy köz épeurópai jelenség, amely jelenség a legkisebb mértékben érinti a középeurópai országok közül Magyarországot. Természetesen tudjuk azt - nagyon fontos, ahogy szintén említettem már , hogy olyan feltételeket tudjunk a fiataloknak és az idő sebbeknek is kínálni Magyarországon, amelyek fenntartják a visszatérés lehetőségét. Azt gondolom, a magyar kormány 2010 óta megtett mindent annak érdekében, hogy a Magyarországról külföldön ideiglenesen vagy hosszabb távon munkát vállaló embereket haza tud ja csábítani. Mondok néhány információt és adatot ezzel kapcsolatban. Azt gondolom, tisztelt hölgyeim és uraim, hogy kevés olyan ország van Európában, ahol egy fiatal házaspár azzal számolhat, hogy minél több gyereket vállal, annál nagyobb adókedvezményt k ap. A magyar családi adókedvezmény rendszere Európában egyedülálló, és nemcsak nagyvonalúságában, hanem mértékében, szélességében is: minden magyar család igénybe tudja venni azokat a gyermekek után járó kedvezményeket, még akkor is, ha egyébként a jövedel emadójuk szintje nem éri a kedvezmény szintjét; akkor a mostani szabályozás szerint a járulékaikból is lehívhatják a családi adótámogatás mértékét. A családi adókedvezmény rendszere ebben az évben több mint 230 milliárd forintot hagy a magyar családoknál, és ez a kedvezményrendszer a kormány szándékai szerint a következő években tovább bővül; 2016 és 2019 között, tisztelt hölgyeim és uraim, több lépcsőben ugyan, de kétszeresére fog emelkedni a gyermekek után járó adókedvezmény mértéke. Kevés olyan ország va n Európában, ahol a gyed extrához hasonló konstrukció működik. Egy novemberi adatot említenék önöknek: eddig ebben az évben 27 ezer kisgyermekes családnak jelentett segítséget ez a lehetőség. 2012ben és 2013ban összesen 75,7 milliárd forint többletforrá st fordított a kormány béremelés céljára, így két év alatt a kórházakban és a szakrendelő intézetekben foglalkoztatottak bruttó keresete átlagosan 27 százalékkal nőtt. Hasonlóra ebben az országban az elmúlt évtizedben nem volt példa. A rezidensek számára ú j ösztöndíjakat hirdetett a kormány. A szakorvosjelöltek számára elérhető Markusovszkyösztöndíj és a szakgyógyszerészjelöltek számára kiírt Than Károlyösztöndíj havi 100 ezer forint mértéket ér el, a csecsemő- és gyermekgyógyászat szakorvosjelöltjeit cél zó Méhes Károlyösztöndíj pedig 200 ezer pluszjövedelmet jelent a fiatal pályakezdők számára. A
