Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. december 3. szerda (36. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - „A Magyarországról történő elvándorlás okairól és a folyamat megállításának lehetséges megoldásáról” szóló politikai vita - ELNÖK: - CZUNYINÉ DR. BERTALAN JUDIT, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:
2982 a csaknem 2 milli ó német állampolgárságú, Németországban tanulmányokat folytató hallgatónak a 6,4 százaléka. Ez az arány háromszorosa a 2,2 százalékos magyar adatoknak. Vajon azt a következtetést kelle ebből levonnunk, hogy a német felsőoktatás nagy bajban van, mert a gye nge minőség miatt nem vonzza a német hallgatókat, akik a kormányuk hibájából még a magyaroknál is tömegesebben keresik kétségbeesetten a külföldi tanulás lehetőségét? A válasz egyértelműen nem. Összességében elmondhatjuk: a magyar felsőoktatás vonzereje na gy, a Magyarországon tanuló külföldiek aránya a hallgatók körében magas, számuk és arányuk pedig sokkal gyorsabban növekszik, mint ahogy a külföldön tanuló magyarok száma és aránya változik. A külföldön tanulmányokat folytató magyarok száma és aránya elmar ad a környező országokban mért adatoktól, a külföldön felsőfokú tanulmányokat folytatók számának növekedési üteme elmarad a más országokban mért ütemtől. A külföldön tanulók számának az Európai Unióban jellemző növekedése nem írja le egy adott ország felső oktatásának, oktatásának a minőségét, sem az adott ország felsőoktatáspolitikai képét vagy álláspontját. A fiatalok megnövekedett nemzetközi mobilitása ma Európában természetes folyamat, nem menekülés, ezt bizonyítja, hogy arányaiban jóval több német tanu l külföldön, mint például magyar. Az érdemi különbség csak az, hogy míg a német sajtó ezt az európai folyamatot örömmel szemléli, addig a magyar sajtó a tények feltárására tett kísérlet helyett csupán elüldözött fiatalokat vizionál. A magyar kormány a jövő ben is prioritásként kezeli a pedagógusok, oktatók, oktatási és képzési szakértők, felsőoktatásban, szakképzésben tanuló diákok, mesterfokú tanulmányokat végző diákok mobilitását. A kulcskompetenciák és készségek fejlesztése - különös tekintettel a munkaer őpiac és a társadalmi kohézió szempontjából fontos készségekre - elsősorban, a leghatékonyabban ezen tanulmányi célú mobilitásokkal segíthető. Oktatási intézményeinkben a minőség, az innováció és a nemzetköziesítés erősítése is elsősorban nemzetközi együ ttműködések segítésével, az oktatásképzés világán túli szereplők bevonásával teljesíthető. Mindemellett a magyar kormány azzal is tisztában van, hogy a migráns magyarok - 2013 elején a KSH adatai szerint 350 ezer fő - 25 százaléka 30 év alatti, 63 százalé ka pedig 40 év alatti. A kivándorlók átlag feletti iskolai végzettséggel, diplomával rendelkeznek, többségük az Európai Unió államaiban, azon belül is Németországban, NagyBritanniában, illetve Ausztriában él. Európai összehasonlításban azonban még mindig alacsony a külföldön élő magyar állampolgárok száma. 201013 között a lakosság 4,9 és 5,3 százalékáról beszélünk, ami alig magasabb az olasz 4,7 és 5 százalékos arányhoz vagy mértékhez viszonyítottan. Romániában ez az arány például 14,9 és 16,6 százalék kö zött változik, a Magyarországéhoz képest jóval magasabb GDPjű Szlovéniában pedig 7,4 és 7,7 százalék. A vándorlási egyenlegünk is alapvetően pozitív, és hozzánk is jórészt képzett szakemberek érkeznek. A KSH egyik adata szerint ma úgy tűnik, hogy a migrác ió az életnek egy szakaszára vonatkozik, korábban, ha valaki a külföldi munkavégzés vagy a külföldi tanulás mellett döntött, akkor az alapvetően végleges döntést jelentett. Ez ma már nem általánosítható. (9.20) Tehát általános európai tendenciáról van szó, Európában északnyugatról délkeletre haladva egyre nagyobb a migráció, amely szoros összefüggésben van az ország relatív gazdasági teljesítményével. Ezért is fontos, hogy a gazdasági növekedés megmaradjon. Magyarországon a diplomás migráció, az egészségügy i és kisebb mértékben a mérnöki munkakörök kivételével, eddig nem okozott szakemberhiányt, tehát alapvetően rendelkezésre állnak a megfelelő szakemberek a gazdaság és a közszolgáltatások működtetéséhez. Mivel a statisztikai adatok alapján a kivándorlás leg veszélyeztetettebb korosztálya a fiatal felnőttkori korosztályból kerül ki, a magyar kormány legfontosabb feladata ezen korosztály itthoni szociális biztonságának megteremtése. A másik ösztönző tényező pedig a gyermekvállalás segítése. Külföldön ez még neh ezebben egyeztethető össze a munkával, mert nincs, aki segítsen. Így gyakran
