Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. december 3. szerda (36. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - „A Magyarországról történő elvándorlás okairól és a folyamat megállításának lehetséges megoldásáról” szóló politikai vita - ELNÖK: - CZUNYINÉ DR. BERTALAN JUDIT, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:
2983 döntenek a hazatérés mellett az éppen babát váró, családot alapító családok, kismamák vagy fiatal felnőttek. Fontos, hogy a fiatalok számára olyan közeget teremtsünk, ahol örömmel és bátran alapítanak családot, ahol nem tartanak attól, hogy a gyermekvállalás veszélyezteti anyagi biztonságukat, nem tudnak megfelelő lakhatási körülményeket biztosítani, nehéz lesz a munkaerőpiacra történő be- és visszailleszkedés, vagy hiányosak a kis gyermekek napközbeni ellátásának feltételei. A kormány ezért egy öt pontból álló akcióprogramot indít, amelynek első eleme a családi adókedvezmény rendszerének megőrzése. A kétgyermekesek családi adókedvezményét a jelenlegi gyermekenkénti 10 ezer forintról 2019re 20 ezer forintra növeli. Ez 5560 milliárd forint többletet jelent a családoknak. Új intézkedés az első házasok adókedvezménye 2015től. A lakhatási körülmények javítása érdekében az egygyermekes családok részére is igénybe vehető lesz az úgynevez ett szocpol, és nemcsak új, de használt lakás vásárlására és meglévő lakás bővítésére is igénybe lehet venni a családi otthonteremtési kedvezményt. A nők munkába állását azzal segíti és segítené a kormány, hogy a részmunkaidőben dolgozó kisgyermekes szülő után ugyanúgy 100 ezer forint bruttó bérig járna az adókedvezmény a munkáltatóknak, mint a teljes munkaidősök esetében. A három vagy több gyermeket nevelő szülők esetében pedig 3 helyett 5 évig kell kötelezően biztosítani a munkáltatónak a részmunkaidős fo glalkoztatást, ha ezt kéri. A kisgyermekek napközbeni elhelyezésével kapcsolatban az a cél, hogy a jelenlegi 42 ezerről 2018ra 60 ezerre emelkedjék a bölcsődei férőhelyek száma. Az egyetemisták gyermekvállalását könnyíti a diplomás gyed bevezetése, amelyr e azok jogosultak, akik a gyermekük születése előtti két évben legalább két féléves aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkeznek, a gyermekek pedig a hallgatói jogviszony fennállása alatt vagy annak szünetelését, megszűnését követő egy éven belül születnek m eg. 2014. január 1. óta a gyed extra keretében a kisgyermekes anyáknak már nem kell lemondaniuk az anyasági juttatásokról, ha a gyermeknevelés mellett a munkát is választják. Magyarország gazdasági növekedése úgy lehet hosszú távon is tartós, ha a gazdaság kibontakozása, fejlődése érdekében a környezeti és társadalmi struktúrák gazdasági erőforrásokká tudnak válni. E törekvést olyan fejlesztések támogatják, amelyek eredményeképpen a foglalkoztatottság és a társadalmi tőke nő, nőni tud, az eltartottak aránya és a környezeti kockázat csökken, a természeti erőforrások hatékonyan és fenntarthatóan tudnak hasznosulni. Ezért a gazdasági szereplők és a piacok számára juttatott, valamint a gazdasági infrastruktúrafejlesztésre fordított forrásokat társadalmi és körn yezeti beruházások is kiegészítik. Magyarország kilenc operatív programban tervezett fiatalokat érintő beavatkozásokat, amelyek összhatásaiban az elvándorlás ellen hatnak. Ezek közül kiemelkedő fontosságú az emberierőforrásfejlesztési operatí v program. Az előzőekben említettem az egészségügyben dolgozók elvándorlásának problémáját, amely már a kormányintézkedéseknek köszönhetően stagnál, és reményeink szerint az elkövetkezendő években csökkenni fog. Az első, a jövedelmi helyzetet javító intézk edés 2011ben, egyszeri juttatás formájában történt meg az egészségügyben dolgozók számára. A népegészségügyi termékadóból származó bevétel terhére került sor a fokozottan vagy fokozottabb kockázattal, nagyobb munkaterheléssel járó munkakörökben dolgozók e setében a munkahelyi pótlékhoz kötődően az illetménypótlék háromhavi összegének megfelelő juttatás kifizetésére. Az egyszeri juttatás a foglalkoztatótól függetlenül összesen közel 70 ezer főt érintett, és 5,5 milliárd forint feletti költséggel járt. 2012b en és ’13ban két lépcsőben 95 ezer egészségügyi dolgozó részesült béremelésben. Az egészségügyi ágazati bérfejlesztéshez kapcsolódóan a két évben összesen 75,69 milliárd forint többletkifizetés történt az egészségügyi szolgáltatók számára, két év alatt a kórházakban és a szakrendelő intézetekben foglalkoztatottak bruttó keresete átlagosan 27 százalékkal nőtt. A
