Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. december 1. hétfő (34. szám) - Egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. ZOMBOR GÁBOR, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:
2835 Jelen pillanatban erre semmiféle kormányzati törekvést nem látunk, holott a jogszabály szelleme, amit a második Orbánkabinet elfogadott, annak a hátterét kelle ne hogy megteremtse, hogy beindulhasson Magyarországon végre a szaksegítséggel történő intézeten kívüli szülés rendszere. (22.50) Ez ügyben akkor lennénk boldogok, ha a jogszabály gyakorlatilag konkrét kötelezettséget vállalna, például a „Születés háza” re ferenciahálózat létrehozására meglennének az első kezdeti lépések, beindulhatna az, hogy most még nagy tapasztalattal, szülésznőgyógyász praxissal rendelkező szakorvosok választhassanak esetleg intézeten kívüli szaksegítségnyújtáshoz hátteret, és ne pedig üldözött tagjai legyenek az orvostársadalomnak. Mindennek a jogszabályokba való beiktatása egy alapvető kérdés lenne, és nagyonnagyon fontos lenne, hogy ehhez a megfelelő társadalombiztosítási finanszírozás is rendelkezésre álljon. Végül, de nem utolsóso rban a tisztelt államtitkár úr figyelmébe ajánlanám, hogy számos ponton azt tapasztalom - vidéki ember vagyok, túrkevei , hogy egy túrkevei állampolgár csökkentettebb értékű számos tekintetben, mint egy fővárosi, az egészségügyi ellátás tekintetében ez so kszorosan érződik. Nagyon sok szomszédos kitelepülés kórházát nagyon sok megszorítás érte az elmúlt évtizedben, és egyre inkább a megyeszékhelyre összpontosul az egészségügyi ellátások és szakorvosi ellátások rendszere. Több olyan költségvetési módosítást nyújtottam be, amely a vidéki szakorvosi ellátások finanszírozását segítené, amely a kistelepüléseknek nyújtana segítséget a szakorvosi ellátások szolgáltatásához, viszont ezeknek egy jó része még jelen pillanatban is a rendszerben kering, ami nem a saját bizottságomhoz került, annak nem láttam a folyamodványát. Annak örülnénk, ha nemcsak jogszabályi szinten foglalkoznának az egészségügy javításával, hanem megteremtenék ennek a financiális hátterét is, és az ország költségvetésében érdemi forrásokat fordíta nának arra, hogy a szolgáltatások minőségben tudjanak javulni, és ne csak a jogszabályi keretek, hanem a financiális háttér is rendelkezésre álljon ezen törekvésekhez, amelyeket a kormány kitűzött. Köszönöm szépen, államtitkár úr és köszönöm szépen, elnök úr. (Ikotity István tapsol.) ELNÖK : Köszönöm, Sallai képviselő úr. Megkérdezem, hogy kíváne még valaki élni a felszólalás lehetőségével. (Senki sem jelentkezik.) További felszólalásra senki nem jelentkezett, az általános vitát lezárom. Megadom a szót az e lőterjesztőnek. Zombor Gábor államtitkár úr! DR. ZOMBOR GÁBOR, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm szépen a kifejezetten szakmai hozzászólásokat és a szakmai vitát. Ú gy gondolom, hogy ebben az együttműködésben, ebben a légkörben tudunk közösen az egészségüggyel kapcsolatban olyan ügyeket felvállalni és végigvinni, amelyek mindnyájunk számára fontosak. Felírtam és megfontolásra tulajdonképpen minden javaslatot alkalmasn ak tartok. Talán Ikotity képviselő úr hozzászólását a kevésbé szakmaiak közé utalnám, de ő bajai, és nekem talán Baja a legkedvesebb városom, ezért nem reagálnék rá most különösebben. Visszafelé néhány olyan gondolatot, amely megjelent a felszólalások legt öbbjében: ez a magánellátás és a közellátás kérdése. Ha kicsit a jelenlegi jogszabályt is átolvassák, képviselőtársaim, abban azt látják, hogy a korábbi egészségbiztosítási törvény gyakorlatilag teljes felhatalmazást adott arra, hogy az úgynevezett vegyes vagy fizetős ellátás kialakuljon a kórházakban. Tulajdonképpen mindenért lehetett térítési díjat kérni és szedni. Ennek ellenére - és ezt kérem, higgyék el nekem, mert ismerem a rendszert - a kórházi működési költségek töredéke folyt be ezekből a most úgym ond féltett egyéb szolgáltatásokból. Ilyen arányokat tudok önöknek mondani, hogy 1820 milliárd forintos bevételek esetén maximum 6080 millió forint éves szinten. Tehát az egész korábbi egészségbiztosítási törvény felhatalmazása egyébként a hálapénz irány ába vitte az ügyet. A kórházak abszolút nem éltek ezzel a lehetőséggel.