Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 26. szerda (33. szám) - Az ülésnap megnyitása - Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény és az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában tört... - ELNÖK: - BARTOS MÓNIKA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
2578 fenntartható fejlődési célokra vonatkozó javaslat kidolgozásával megbízott ENSZ nyílt munkacsoportnak másfél éven keresztül társelnöke volt, Kenyával együtt. A munkacsoport jelentését a Közgyűlés szeptember 10én közfelkiáltással fogadta el. A jelentés elkészítésének sokat hangsúlyozott érdeme volt a párbeszéd, a nyílt munkamódszer, a minden tagállamnak részvételi lehetőséget biztosító munkamódszer. A javaslat 17 célt és 169 alcélt tartalmaz, ezek közül is a 13. pont fogalmazza meg, hogy sürgős fellépés szükségeltetik a klímaváltozás és annak hatásai ellen. Mint tudjuk, a fenntarthatóság nem egyenlő a környezetvédelemmel, ezt sokszor hangsúlyoztuk ebben a Házban is, hiszen nagyon fontos a három rendszernek, a gazdaságnak, a környezetnek és a társadalomnak az összhangja. Ebből természetszerűen következik, hogy számos szempont találkozik, számos érdek ütközik, és ezért is nagy eredmény Magyarország számára , hogy sikerült társelnökként egy olyan közös alapot biztosító, közfelkiáltással elfogadott jelentést kiharcolni, amely a közös gondolkodásnak 2015 után alapja lehet. Ezért is köszönet Kőrösi Csaba nagykövet úrnak és a New Yorki ENSZmisszió munkatársaina k. Ebből is látszik, hogy a nemzetközi közösség sok erőfeszítést tesz azért, hogy élhető jövőt biztosítsunk a gyermekeink, unokáink számára. Néhány héttel ezelőtt Áder János köztársasági elnök úr szólt hozzánk itt az Országház épületében, és idézte a sokun k által ismert gondolatot, hogy gondolkodjunk globálisan, cselekedjünk lokálisan, és idézte Barack Obama elnök úr New Yorkban elhangzott szavait is, aki azt mondta, hogy mi vagyunk az első nemzedék, amely érzi a klímaváltozás hatásait, és mi vagyunk az uto lsók, akik tehetünk valamit ellene. Valóban, az elmúlt évtizedek gazdasági fejlődésével együtt az emberi lét és a természet egyensúlya több területen jelentősen megbomlott. A globális felmelegedés és a levegőszennyezés az egyik legsúlyosabb kérdés, ami nem zetközi összefogást kíván. A probléma kezelésében globális összehasonlításban az Európai Unió és Magyarország példaértékű elkötelezettséget és eredményeket mutatott az elmúlt évtizedekben. A globális felmelegedést okozó üvegházhatású gázok csökkentése érde kében 1997ben született meg az első komoly nemzetközi lépés, a kiotói jegyzőkönyv ratifikálása, amely 2005ben lépett hatályba; az Amerikai Egyesült Államok és Ausztrália kivételével a világ összes jelentős országa támogatta. El kell mondani ugyanakkor, h ogy 2007ben Ausztrália is csatlakozott. Az aláíró országok akkor vállalták, hogy a 20082012es időszakra átlagosan 5,2 százalékkal csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990es bázisévhez képest, 2012ben pedig a katari Dohában a kiotói jegyz őkönyv 2020as meghosszabbítása került napirendre. A klímapolitika egyre inkább kiemelt szerepet kap a nemzetközi és uniós politikában - ezt mutatja az októberben elfogadott 2030as klímaenergia csomag is. A tisztelt Ház előtt fekvő T/2083. számú törvényj avaslat első részében a 2007. évi LX. törvény, a klímapolitikai ágazati törvény módosítására tesz lépéseket, ahogy az államtitkár úr is elmondta, amely az üvegházhatású gázok elleni globális fellépés eredményeképpen született kiotói egyezményben rögzített elveket, célokat ülteti át, hazai szinten szabályozva az üvegházhatású gázok ipari ágazatok általi kibocsátását, tehát valóban egy jogharmonizációs lépésről van szó. A májusban elfogadott 517/2014. EU rendelettel összhangban módosítja ez a törvény a klímap olitikai ágazati törvényt annak érdekében, hogy hazánk a klímavédelmi és klímapolitikai feladatokat hatékonyan és eredményesen el tudja látni. Pontosítja a fluortartalmú üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos szabályozást. Meghatározza a kötelező a datszolgáltatást, jelentéstételeket, a forgalombahozatali kvótamennyiséget és a szankciórendszert. Mindez szükséges ahhoz, hogy a jogsértő magatartás egyértelmű legyen, és fel lehessen ellene lépni; ezekről az államtitkár úr is beszélt. Kiemelném a törvény javaslat második részének fontosságát, amely a 2012. évi CCXVII. törvény módosításával - az Európai Bizottság észrevételezését figyelembe véve - az uniós szabályozással harmonizálja hazánk emissziókereskedelmi rendszerre vonatkozó szabályozását.
