Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 26. szerda (33. szám) - Az ülésnap megnyitása - Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény és az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában tört... - ELNÖK: - HERINGES ANITA, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2579 Klímapolit ikai szempontból fontos lépés, hogy az uniós és ezzel összhangban az Országgyűlés által tárgyalt törvényjavaslat az üvegházhatást okozó gázok emissziókereskedelmi rendszerét kiterjeszti a légi közlekedésre. A sikeres betartás érdekében meghatározza a légi jármű üzembentartójának adatszolgáltató és jelentéstételbeli kötelezettségét, ahogy az államtitkár úr ezt hangsúlyozta. Ahogy az uniós jogharmonizációt, úgy a fenntarthatósági célokat, az emberi civilizáció és a természet kényes egyensúlyának javítását szo lgálja a képviselőtársaim előtt fekvő törvényjavaslat, így kérjük ennek támogatását. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok és a Jobbik soraiban.) ELNÖK : Én is köszönöm a képviselő asszony felszólalásá t. Most pedig megadom a szót Heringes Anita képviselő asszonynak, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon! HERINGES ANITA, az MSZP képviselőcsoportja részéről : Köszönöm szépen a szót. Nagyon fontos, hogy beszéljünk erről a kérdésről, de te rmészetesen, mint mindent, ezt is árnyalnunk kell. A harmadik Orbánkormány időszakára látható módon az éghajlatvédelem igazgatási szempontból szétesett. A célokat láthatóan az energiapolitikáért felelős miniszter határozza meg, miközben az eszközökkel val ó gazdálkodást a nemzetgazdasági miniszter látja el. Ez a kettős irányítás hosszú távon fenntarthatatlan. Az MSZP álláspontja az, hogy az éghajlatvédelem olyan környezetvédelmi kérdés, amely modern és felelősségteljes gazdaságpolitikai megoldásokat kíván. A Fidesz éghajlatvédelmi politikájáról a legbeszédesebb adat, hogy 2010 óta, miközben a teljes hazai kvótavagyonunkkal való gazdálkodást átláthatatlanul és minimális hatékonysággal bonyolította, összesen alig egynegyed stadionnyi pénzt áldozott az állam a családi otthonok energiahatékonysági korszerűsítésére. Az EU éghajlatpolitikáját a nyílt színen általában kifogásoljuk, de a tényleges visszafogás érdekében nem sokat teszünk. Ráadásul, ahogy hallani, a háttérben a magyar kormány mindent megtesz az uniós kötelezettségek fellazításáért. Orbán Viktor hivatalos indoka ehhez annyi, hogy a keleti államok már meghozták a maguk klímaáldozatát az ipari széteséskor. Miközben szomszédainknál döntően az uniós forrásból épülnek nulla kibocsátású szél- és naperőművek, ezek engedélyezése Magyarországon gyakorlatilag leállt. A megújuló és zöldenergiába nem fektet az Orbánkormány. Fontos megjegyezni azt is, hogy a 2010ben, a kormányváltáskor még 300 milliárd forint értékű kiotói klímakvótavagyon mára gyakorlatilag értéké t vesztette. (8.20) Pedig az átadásátvétellel együtt nem csupán a korábbi értékesítésekből megmaradt milliárdokat, hanem a kidolgozott, sok tízezer család rezsiköltségeinek fenntartható módon való csökkentését garantáló zöldberuházási rendszert és számos vevővel előkészített értékesítéseket adott át az akkori minisztérium vezetése. A 201014es ciklus írásbeli válaszaiból tudjuk, hogy az előző Orbánkormány a rossz és elhibázott szakmai döntések következtében semmit nem tudott értékesíteni ebbő l a keretből. Ezt támasztja alá az ÁSZ egyik vizsgálata is, amely szerint mára csak körülbelül 200 millió forintot ér a hazai kiotói kvótavagyon. Tette ezt úgy a jelenlegit megelőző kormányzat, hogy tudta: 2008ban a baloldali kormányok az eladható keret k örülbelül 10 százalékát eredményesen értékesítették, ezzel nagyságrendileg 40 milliárd forint fejlesztési forráshoz juttatva az országot. Ráadásul hasonló folyamat játszódott le az európai kibocsátáskereskedelmi rendszer kvótái ügyében is. Ezen kvótavagyon értékesíthető része a 2010es kormányváltáskor körülbelül tízmillió egység volt, ez az akkori tőzsde áron számolva 54 milliárd forint értéket jelent. A kibocsátási egység
