Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 25. kedd (32. szám) - A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - KUCSÁK LÁSZLÓ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
2512 pedagógiai támogató rendszert hoz létre a lemorzso lódók feltérképezésére, kezelésére. Ezzel országosan áttekinthetővé válik, hol magas a leszakadó tanulók száma, mód nyílik a felzárkózás nyomon követésére, ami szükség esetén lehetővé teszi akár országosan is a célzott támogató beavatkozásokat. Ez összecse ng azzal a kiemelt oktatási körzettel operáló programmal, amelynek bevezetését francia mintára a Fidesz már 2002 előtt kísérleti jelleggel elindította, a legrosszabb iskolai mutatókkal rendelkező területek felzárkóztatására, amit aztán a szocialistaliberá lis kormány leállított. Tekintve, hogy az iskolai leszakadás okai gyakran az óvodáskorban is kereshetők, megfontolandónak tartjuk, hogy a lemorzsolódással veszélyeztetettek körének felmérését, felzárkózásuk támogatását terjesszük ki az óvodáskorúakra is. E zzel csökkenthető lenne a későbbi leszakadás valószínűsége, így annak mindennemű társadalmi költsége is. A törvényjavaslat lépést tesz a súlyos és halmozottan fogyatékos gyermekekre vonatkozó szabályozásban. A súlyos és halmozottan fogyatékos gyermekek, at tól fogva, hogy fogyatékosságukat felismerik, korai fejlesztésben és gondozásban vesznek részt, az ötödik életévtől kötelező óvodába járást pedig úgynevezett fejlesztő nevelésben teljesítik. A fejlesztő nevelés ellátása a pedagógiai szakszolgálat feladata. Ezért e törvényjavaslat törli önálló alapfeladatként történő említését, hiszen említi a pedagógiai szakszolgálatot mint alapfeladatot. Egy további lépésben szükségesnek látjuk a súlyos és halmozottan fogyatékos gyermekek tekintetében is egységes terminoló gia alkalmazásával hozzáigazítani a törvényt a 2015 szeptemberétől életbe lépő, harmadik évtől kötelező óvodáztatáshoz. (16.50) A törvényjavaslat érinti az óvodai ellátást és a tanulói jogviszonyt és egyéb, a gyermekekre, tanulókra vonatkozó szabályozásoka t. Kiegészíti az óvodai elhelyezés megszűnésének eseteit azzal, ha a gyermek az óvodába járási kötelezettséget külön teljesíti. Pontosítja, szigorítja a magántanulóvá nyilvánítás feltételrendszerét, ami erősebb garanciákat jelent a tankötelezettség teljesí tése szempontjából. Miután a törvény megengedő szabályozása a tapasztalat szerint nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, nem eredményezett jobb iskolai teljesítményt, az első osztály kivételével megszünteti annak lehetőségét, hogy szülői kérelemre a si keres tanév megismételhető legyen. Koherenciazavart megszüntetve pontosítja a közösségi szolgálat igazolásának határidejét. A nem magyar állampolgárok gyermekeinek jogait is pontosítja. A Hídprogramra vonatkozó szabályozást a törvényjavaslat nagyrészt tör ölni javasolja, vélhetően deregulációs szándékkal. Megfontolandó, mivel a Hídprogram döntően a tankötelezettség teljesítésének időszakára esik, és fontos eleme a korai iskolaelhagyást megelőző lépéseknek, hogy a szabályozás tartsa meg mindazokat a szabály okat, amelyek Hídprogramba való bekerülésre, a Hídprogramok követelményeinek teljesítésére és a programban való továbblépés, a tankötelezettség teljesítésének folytatása alapvető kérdéseire vonatkoznak. A pedagógusok, intézményvezetők szempontjából számo s esetben egyszerűsíti a javaslat a képesítési előírásokat, ami több területen biztosíthatja a szakemberellátást, ennek megfelelően korrigálja az iskolapszichológusi, hitoktatói tevékenység ellátásnak feltételrendszerét, megszünteti a szaktanácsadók, közne velési szakértők esetén a foglalkoztatást mint előfeltételt, ami lehetővé teszi olyan szakemberek foglalkoztatását is, akik amúgy jelentős tapasztalattal rendelkeznek. Fontosnak tartjuk, hogy ez minden esetben oly módon történjék, hogy a szakszerűség garan tált legyen. Több pont érinti az intézményvezetői szerepkört. Óraadói jogviszonyban dolgozók előtt nyitja meg az intézményvezetői megbízás lehetőségét, egyúttal egységesíti a vezetői megbízás lejártának határidejét a tanítási időn kívüli időszakra. Újrasza bályozza, rugalmasabbá teszi a vezetői óraszámok szabályozását, ezzel rendezi azt a problémát, hogy a vezetők tantárgyainak óraszáma igen eltérő
