Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 25. kedd (32. szám) - A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - KUCSÁK LÁSZLÓ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
2511 mindig így teljesül a gyakorlatban, szükséges a Kjt.beli törvényi előírásoktól szintén ágazati szaktörvényi szintű speciális szabályozás útján eltérni, és törvényi szintre emelni a köznevelési ágazat sajátosságaiból következő ezen szabályozási elemet. Egy értelművé és pontossá szeretnénk tenni néhány szabályt, így a közösségi szolgálat elvégzésének véghatárideje vagy a köznevelési intézmény azonnali megszüntetésének, nyilvántartásból törlésének a lehetősége. Kifejezetten nevelési, pedagógiai vonatkozású azo n javaslatok köre, amelyek alapján az első évfolyamnál magasabb, eredményesen elvégzett évfolyamok megismétlését nem tennénk a későbbiekben lehetővé. Nem is élnek ezzel a lehetőséggel jellemzően a szülők, ugyanakkor egyes esetekben visszaélésre adhat alapo t, okot, hiszen a jelenlegi szabályozás alkalmas lehet lefékezni a tanuló előrehaladását a szülő kérésére adott évfolyamokon, ugyanakkor mindez nem garantálja a magasabb tudásszint elérését a gyermek számára, ám közben ehhez egyes fenntartók többlettámogat ást szereznek. A Nemzeti Pedagógus Kar létrejöttével lehetőség nyílt a pedagógushivatás presztízsének emelésére, növelésére, a szakma szakmai véleményének a befogadására, a pedagógus hivatás szakmai, etikai normái fejlődésének az elősegítésére. Ez utóbbina k a megjelenési formája az etikai kódex. A Nemzeti Pedagógus Kar által elkészülő etikai kódex alapelveit a javaslattal ki kívánjuk terjeszteni a magánfenntartású intézményekben foglalkoztatott pedagógusokra is, ezzel is elősegítve, hogy minden pedagógus ré szére követhető és világos erkölcsi, etikai értékmérő legyen nyilvánosságra hozva. A fenti érdemi módosításokon túl egyes, törvényi szintű szabályozást nem igénylő rendelkezések deregulációja történik meg a törvényjavaslat által, ezek azonban nem vesznek e l, nem vesznek ki a szabályozásból, hanem a működtetés, a gyakorlat, a gyorsabb, hatékonyabb oktatásszervezés szempontjainak figyelembevétele mellett alacsonyabb szintű jogszabályokban kerülnek meghatározásra. Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy az önök á ltal ismert törvényjavaslatot, a köznevelési törvény módosítását - a rendszer működtetésének, a tartalmi keretek meghatározásának, jobbításának szándékával előterjesztve - támogassák annak érdekében, hogy a köznevelési intézményrendszerek tartalmi és esély teremtő lehetőségeit még jobban tudjuk érvényesíteni a jövőben. Köszönöm figyelmüket. Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, államtitkár asszony. Most a képviselői felszólalások kö vetkeznek, ezek első körében a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Elsőnek megadom a szót a Fidesz képviselőcsoportjából Kucsák László képviselő úrnak. Parancsoljon, képviselő úr! KUCSÁK LÁSZLÓ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről : Köszönöm a szót. Ti sztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy az előttünk fekvő javaslatot nagyjából három kérdéskör köré csoportosítva vegyem sorba, először a gyerekek, tanulók szempontjából, aztán a pedagógusok, intézményvezetők szempontjából, és végül az intézménye k kapcsán. Tehát a gyermekek, tanulók kapcsán mit fogalmaz meg az előttünk fekvő javaslat? A hazai oktatásügy egyik legfontosabb problémája, hogy a tanulók teljesítményében nagy a szóródás, és minden erőfeszítés dacára még mindig jelentő s az iskolából kimaradók, végzettséget, képzettséget nem szerzők aránya. Az egyéni sorsok szempontjából egy tanuló lemaradása, kimaradása is sok. Az iskolából való kimaradás nem sajátosan hazai jelenség, erre utal, hogy az EU 2020 stratégiának is egyik fon tos célkitűzése a korai iskolaelhagyás csökkentése. Emiatt is mondhatjuk, hogy a törvényjavaslat talán legfontosabb újítása, hogy bevezeti a lemorzsolódással veszélyeztetett tanuló fogalmát, jelző és helyi
