Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 24. hétfő (31. szám) - A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény, valamint egyes törvényeknek a nemzetbiztonsági ellenőrzéssel összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik):
2388 feladatot elláthatnák. Persze értem én, hogy ebben az esetben mindenkire vonatkozna az ő döntésük, attól függetlenül, hogy valaki kormánypárti vagy ellenzéki politikus, de ettől nem kellene tartani, hogyha önök valóban tiszta helyzetet szeretnének megteremteni. Amit a javaslat bevezet, illetve úgy próbálják beállítani, hogy meghatározzák a kritériumrendszerét, hogy mi minősül nemzetbiztonsági kockázatnak, ez me gint csak álságos, hiszen egyrészről olyan gumijogszabályokkal van tele, ami tulajdonképpen önmagát magyarázza, vagy amelyek a védendő adatot veszélyeztetik, olyan körülmény áll fenn. Hát, köszönjük szépen, ezt leírás nélkül is ki lehetne találni. Viszont az a meghatározás, hogy olyan személlyel tart kapcsolatot, akinél ötévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel fenyegetett szándékos bűncselekmény elkövetése miatt a bíróság büntetőjogi felelősséget megállapított, ezt szerintem önök se gondolták át tökél etesen, hogy mit jelent ez. Azt jelenti, hogy például egy közeli hozzátartozó esetében, hiszen a kapcsolattartás erre is vonatkozhat, akár egy gyerek, testvér, szülő esetében akkor fel fogjuk róni valakinek, hogy az ő gyermeke, mondjuk, egy olyan bűncselek ményt követett el, amit a büntető törvénykönyv öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntet, és ebben a bíróság megállapította felelősségét. Azt nem írják, hogy a felelősségmegállapítás mi, az lehet egy ejnyebejnye is a bíróság részéről, vagy mondjuk, egy k özmunkát vagy pénzbüntetést is kaphatott, mert ennyire minősült súlyosnak a bíróság előtt. Itt mire lehet gondolni? Akár egy közúti veszélyeztetés vagy egy kábítószerbirtoklás, teljesítményfokozó szerekkel való visszaélés vagy a segítségnyújtás elmulasztá sa is lehet olyan körülmény, ami megalapozhatja azt, hogy egy ilyet elkövető személynek akár a családtagját fogjuk megbüntetni. Tehát ennek szerintem semmi értelme nincsen. Például a sajtóban megjelent, hogy 2013ban a bölcsészkaron tartott az Alkotmányvéd elmi Hivatal egy toborzót, és ott például elhangzott az - én ezt a médiában olvastam , ott elmondták az Alkotmányvédelmi Hivatal munkatársai, hogy az alkalomszerű alkohol- és droghasználat csak akkor jelenthet gondot, hogyha ezt valaki eltitkolja. Tehát n yugodtan, aki akár könnyű drogokkal is él - fordíthatjuk le , az attól még beadhatja az Alkotmányvédelmi Hivatalhoz a pályázatát, ha ő ezt nem titkolja el, akkor akár még fel is vehetik. Na most, ebben az esetben pedig önök be akarják hozni azt, hogy ha v alakinek a gyermeke, mondjuk, a tudtán kívül egy tő vadkendert termelt, és ezért megbukik, és kap egy enyhe büntetést, akkor ő, aki teljesen nem felelős a családtagja által elkövetettekért, akkor ez alapján akár nemzetbiztonsági kockázatnak is tekinthető. Tehát ezt én borzasztóan eltúlzottnak tartom. Az se feltétlenül jó, hogy megadjuk azt a jogkört - és elég tágra nyitják azt a jogkört , hogy hiába állapítanak meg nemzetbiztonsági kockázatot valakivel kapcsolatosan az arra jogosult szervek, de a miniszter , a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke vagy akár a legfőbb ügyész is, hogyha úgy gondolja, akkor kinevezheti az ő emberét; tehát mondjuk, a legfőbb ügyész azt az ügyészt, akivel kapcsolatban ez felmerült, és így ő felülírhatja ezeket a döntéseket. Na m ost, sokkal jobb lenne egy olyan rendszer, amelyben inkább jogorvoslatot biztosítanánk egy nemzetbiztonsági kockázatot megállapító szakvéleménnyel szemben, mondjuk, egy bírósági jogorvoslatot, de ha a bírósági jogorvoslat lefut, és a bíróság hoz egy döntés t, akkor az mindenkire vonatkozzon. Tehát se a legfőbb ügyész, se az Országos Bírósági Hivatal elnöke, se mondjuk, az Országgyűlés elnöke egy független bírósági döntés után ne nevezhesse ki azt az embert. Hogyha a jogorvoslati lehetőség adott, akkor ezt be lehetne emelni a törvénybe. Amit önök csinálnak, az az lesz, hogy valakinél majd szigorúan fogják venni, másnál meg ezeket a jogszabályokat át tudják lépni. És ez nem az, amit jogbiztonságnak nevezünk. Annak örülök, hogy belekerül, hogy arányosnak kell le nni a kockázati tényezőnek, illetve az érintett alapvető jogait legkevésbé korlátozó eszközt kell igénybe vennie a nemzetbiztonsági szolgálatnak az ellenőrzés elvégzése során. Bár, hogy ki fogja azt ellenőrizni, hogy ez így történt, a panaszokon kívül, mer t nyilván panasz - ahogy elmondtam - benyújtása általában nem vezet ilyen eredményre, ez már egy jobb kérdés. Illetőleg a nemzetbiztonsági kockázatnak a részletes
