Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 24. hétfő (31. szám) - A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik):
2371 Így az a Kajmánszigeteken bejegyzett cég, amelyet most már itt több felvonásban is hallottunk, sőt ennek a cégnek a nyilatkozatairól is szó esett, azt gondolom , hogy mindaddig, amíg ezt a megoldást önök alkalmazzák, addig ebben a formában sem a módosítást, sem pedig a jogintézményt támogatni nem lehet. Köszönöm szépen a figyelmüket. ELNÖK : Köszönöm, képviselő úr! Tisztelt Országgyűlés! Most további képviselői fe lszólalások következnek. Először az írásban előre jelentkezett képviselőknek adom meg a szót. Felszólalásra következik Z. Kárpát Dániel képviselő úr, Jobbikképviselőcsoport. Öné a szó. Z. KÁRPÁT DÁNIEL ( Jobbik ): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Látszólag egy technikai módosítás fekszik előttünk, ami tulajdonképpen egy számot változtat meg, mégis érdemes mögé nézni és azokat az indítékokat feltárni, amelyekkel a kormány ellátta ezt az előterjesztést, hiszen vonzó lehet egy hasonló kötvény. Számos helyen a f élmillió eurót is eléri az az összeg, amit ilyenkor le kell tenni az asztalra. Tehát európai és regionális szinten is e megoldás tekintetében „olcsónak” számít a hazai szabályozás, és az az összeg, amit elvárnak az államok, Portugáliában például ingatlanvé tel formájában, jellemzően sokkal magasabb, mint a miénk. Tehát érdemes megvizsgálni, hogy az erre támasztott kereslet vajon milyen előnyöket rejt Magyarország számára. A kormányzat indoklása tekintetében talán őszintébb lenne azt mondani, hogy itt egy töb b tíz milliárdos bevételi tömeg az, ami reális várakozásként jelenik meg, és ennyi az értelme az önök részéről az egésznek. Az úgynevezett államadósság elleni harc egy fejezetéről beszélhetünk ez esetben tehát. Minket, jobbikosokat sokkal jobban érdekelne az a multiplikátor hatás, amit az így bevont tőke adott esetben kifejt. Erről hatástanulmányokra lenne szükség, legalább kimutatásokra, pontosabban arról, hogy hány munkahely jöhet létre ezen intézménynek köszönhetően. Még fontosabb számomra az, hogy ha be jön egy ilyen tőkeforma, akkor hány magyar munkahely szűnhet meg vagy kerülhet veszélybe, hiszen nem látjuk pontosan, hogy milyen iparágakban és milyen formában jelenik ez meg. Ugyanakkor azt is látnunk kellene, hogy itt nagyon komoly kérdésekre most már m ásodik esztendeje nem kapunk választ. Látható, hogy azáltal, hogy közvetítő cégeket bíznak meg a tényleges értékesítésre, amelyek, mint elhangzott, a Kajmánszigeteken, Máltán, Cipruson bejegyzett cégek, amelyek az adott ország területén szerződnek, adódik a kérdés, hogy mi történne, ha az úgynevezett ügyfél közvetlenül az ÁKKhoz fordulna, hiszen jelen pillanatban az történik, hogy a letelepedési kötvényt szerezni szándékozó valaki értékpapírokat vásárol meg egy olyan magáncégtől, amely speciális leteleped ési kötvényeket vásárol az ÁKKtól. Látható, hogy még ha el is fogadnánk ezt a jogintézményt, mint ahogy nem, akkor is nagyon súlyos kérdéseket vet fel, hogy mi szükség van hasonló közvetítőkre. Látható, mint ahogy az állampolgárságot sem lehet adnivenni és nem lehet árucikként kezelni, úgy a letelepedési joggal is hasonló a helyzet álláspontunk szerint. De hát a legfalsabb indoklás talán az volt, hogy az államadósságcsökkentést ily módon is finanszírozzák. Ez szó szerinti idézet volt az eredeti indoklásbó l. Nézzük, hogy a valóságban mi történt ezzel szemben! Elégettek majdnem 3000 milliárd forintnyi magánnyugdíjpénztári vagyont, az éves akkori GDP majdnem tizedét. És mit csinált az államadósság a nagy harc és a letelepedési kötvényért kapott összeg idefoly atásáért „cserébe”? Az államadósság 2010ben a repoműveletekkel együtt tulajdonképpen már 20 041 milliárd forintra nőtt, áll az Állami Adósságkezelő Központ jelentésében, ezzel szemben azt látjuk, hogy a 2014 második negyedévi MNBadatok szerint 25 432 mil liárd forintról beszélünk. Tehát az államadósság elleni harcuk ilyen eredményre vezetett, több ezer milliárdos különbség lelhető fel, még egyszer mondom, annak ellenére, hogy az elégetett magánnyugdíjpénztári vagyon jó része ide került, és annak ellenére, hogy ilyen indoklással látják el még a letelepedési kötvényért beszedett pénzek felhasználhatóságát is, hogy azzal majd csökkentik az államadósságot. Látható, hogy totálisan felsültek ezzel a tervvel.
