Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 24. hétfő (31. szám) - A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - ROGÁN ANTAL (Fidesz):
2372 Érezhető, hogy egy olyan kaput nyit meg az úgynevezett letelepedési kötvény megszerezhetősége vagy annak lehetővé tétele, amely teljesen fölösleges. Nem ez a keleti nyitás, nem ilyen módon képzelte el a Jobbik sem az amúgy nagyon fontos és történelmi stratégiai partnereinkkel való kapcsolaterősítést, hiszen lá tható, hogy egy kettős prés alá kerül Magyarország. Egyrészt az egész övezetben itt a legolcsóbb a letelepedési jog megszerzése pusztán azáltal, hogy tőkejószágokat tesz le az asztalra egy számunkra ismeretlen hátterű, számunkra adott esetben ismeretlen ip arágban és ismeretlen céges közvetítői háttérrel ideérkező valaki, másrészt pedig mi vagyunk az az ország, amely a schengeni zónát illetően a határain keresztül a menekültek számára is a legkönnyebben megközelíthető. Tehát ha arról beszélünk, hogy a Kárpátmedencétől jelen pillanatban idegen gazdálkodó egység vagy akár gazdasági menekült, politikai menekült közelítene felénk, azt látjuk, hogy minden szempontból a legkönnyebb dolga Magyarországot illetően van, hiszen itt a legolcsóbb a letelepedési jog megsz erzése, ide a legolcsóbb céges ügyleteken keresztül betörni, gazdasági menekültként itt lehet a legegyszerűbben átlépni a zöldhatárt, itt bánnak talán a leginkább kesztyűs kézzel az úgynevezett menekültekkel, és az látható, hogy itt lehet talán a legkönnye bben eltűnni a hatóságok szeme elől, ha valaki Magyarországra ilyen szándékkal érkezik. Ezt a nem is kettős, hanem talán többszörös prést semmiképpen nem szabadna kockázati tényezőként meghagyni a magyar közéletben és a magyar életben, éppen ezért a Jobbik egyértelmű elutasításának tud csak hangot adni e javaslat kapcsán. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra jelentkezett Staudt Gábor képviselő úr, Jobbikképviselőcsoport. (Dr. Staudt Gábor: Visszalépe k.) Képviselő úr visszalépett a felszólalásától. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem, hogy kíváne még valaki élni a felszólalás lehetőségével. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok. Tisztelt Országgyűlés! Mivel további felszólalásra senki nem jelentkez ett, az általános vitát lezárom. Megkérdezem Kontrát Károly államtitkár urat, hogy kíváne… - bocsánat, államtitkár úr már nem kíván reagálni, ő a kormány álláspontját ismertette. Megkérdezem Rogán Antal frakcióvezető urat mint előterjesztőt, hogy kíváne válaszolni a vitában elhangzottakra. (Rogán Antal: Igen.) Igen, öné a szó, frakcióvezető úr. ROGÁN ANTAL ( Fidesz ): Köszönöm szépen. Én is próbálnék rövid lenni, mert képviselőtársaim is korrektül, nem a teljes időkeretet kihasználva mondták el a véleményük et. Ebben valóban sok olyan dolog volt, ami elhangzott már akkor, amikor bevezetésre került a letelepedési kötvényprogram. Szerintem akkor is cáfoltam, ezért engedjék meg, hogy reagáljak erre. Megtenném Schiffer képviselő úrnak is, de ő időközben elhagyta az üléstermet, vagy legalábbis nem látom, pedig ő volt a legvehemensebb ebben a tekintetben. (19.30) Szeretném elmondani önöknek először is, hogy itt olyan cégekről beszélünk, akik nem Magyarországon fejtik ki a tevékenységüket. Ezért teljesen indokolatlan lenne, ha magyar cégeket bíznánk meg azzal, hogy Kínában egyébként állami kötvényt értékesítsenek, mert erre nem lennének képesek. Erre azok képesek, akik egyébként értelemszerűen azon a területen tudják kifejteni a tevékenységüket. Kínában egyébként ez e gy üzletág, amire jó néhány ügynökség épült fel. Nyilvánvaló, hogy csak ezekkel az ügynökségekkel való együttműködés révén tud egy ilyen program sikeres lenni. Természetesen vannak jutalékok, amiket ezek az ügynökségek elkérnek, de nekik kell felhajtani az okat az embereket, akik egyébként, mondjuk, megbíznak például egy magyar államkötvényben, és valljuk be őszintén, túlnyomó többségük akkor hall először Magyarországról, amikor ezzel a lehetőséggel találkozik. De nekünk van lehetőségünk arra, hogy közelebb hozzuk őket ide. Nyilvánvaló, hogy egykét év múlva már ők is hírét viszik a programnak, hírét viszik az