Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 24. hétfő (31. szám) - A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. SCHIFFER ANDRÁS az LMP képviselőcsoportja részéről:
2368 DR. SCHIFFER ANDRÁS az LMP képviselőcsoportja részéről : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A módosítás a jogintézmény lényegén nem változtat, csak immár 300 ezer euróért lehet tartózkodási, illetve letelepedési enged élyt vásárolni, csupán emeli a tétet az előttünk fekvő előterjesztés. (19.10) A szigorítások önmagukban ugyan támogathatóak és racionálisak, ott viszont, ahol igazán fontos lenne, tehát hogy ne offshore vállalkozások legyenek a közvetítők, nincs változás, és az egész intézménynek, a letelepedési kötvény egész intézményének a filozófiája továbbra is kétséges. Normálisabb helyeken az ilyen elsősorban munkahelyteremtő közvetlen tőkebefektetésekről szól. Nézzünk néhány példát! Az Egyesült Államokban egymillió d ollár befektetés és minimum tíz új állás. Írországban 300 ezer euró és minimum két új állás. Németországban 250 ezer euró és minimum öt új állás. Koreában pedig 500 ezer USA dollár és öt új állás a feltétel. Nálunk viszont semmiféle fenntartható feltétel n incsen, csak az államkötvényvásárlás, egy olyan országban, ahol az emberek számára az elsődleges probléma az, hogy nem jutnak valódi, tartós, válságálló, új munkahelyhez. Ha valamiért egyáltalán megfontolandó egy ilyen intézmény fenntartása, az éppen a mu nkahelyteremtés lenne, miközben a szabályozás semmiféle ilyen típusú feltételt nem támaszt. Tisztelt Országgyűlés! A kormány 2013 tavaszán jelentette be a magyar államkötvények speciális fajtájának, az úgynevezett letelepedési kötvényeknek a forgalmazását. Mivel a kötvény megvásárlásával külföldiek a szokásosnál kedvezőbb feltételekkel kaphatnak letelepedési engedélyt, a kormányzat szerint ez majd fellendíti a gazdaságot. A történetben azonban számos zavaró momentum van. Az egyik ilyen, hogy a kötvények áru sítására az Államadósság Kezelő Központ jellemzően offshore hátterű cégekkel szerződött. Ezen a ponton szeretnék utalni arra a válaszra, amit Vágó Gábor képviselőtársunknak a „Csak akkor baj az offshore, ha más csinálja” című írásbeli kérdésére 2013. május 30án a nemzetgazdasági miniszter válaszolt. Azt írta Varga Mihály: „Ezenkívül szeretném felhívni a figyelmét arra is, hogy ezek a cégek sok, valóban offshore hátterű céggel ellentétben nem pénzt visznek ki, hanem eurómilliókat hoznak be Magyarországra.” Szerintem itt álljunk meg egy pillanatra. Az offshore cégekkel nekünk az alapvető problémánk nem az, hogy elsődlegesen pénzt visznek ki, vagy hoznak be, a jelenlétük a probléma. Mert hiába állítjuk azt, hogy formailag ők pénzt hoznak be, az offshore cégekn ek a jelenléte mérgezi a gazdaságot, az, hogy ilyen könnyítésekkel olyan hátterű cégek kapcsolódnak be a magyar gazdaság véráramába, amelyek aztán néhány üzlettel odébb, néhány évvel odébb adózatlanul kipumpálják a nemzetgazdaság életerejét adó jövedelmeke t, ez egyszerűen megengedhetetlen. Egy olyan országról beszélünk, ahol az elmúlt negyedszázadban az államadósság két és félszeresét pumpálták ki offshore paradicsomokba. Innentől kezdve egészen elképesztő, hogy a nemzetgazdasági miniszter erre így reagál, hogy tulajdonképpen nem is érdekes, hogy most offshore vagy nem offshore, hiszen pénzt nem kivisznek, hanem behoznak. Persze, ezzel a történettel elsődlegesen behoznak, és utána pedig majd busás haszonnal kivisznek - isten tudja, hová - adózatlanul jövedel met a magyar nemzetgazdaságból. Az első ilyen cég a Kamjánszigeteken bejegyzett, képviselőtársam által már felemlített Hungary State Special Debt Fund volt. Közismert, hogy a Kamjánszigetek egy offshore paradicsom, bár Rogán Antal ezt többször cáfolta, h ogy a Kajmánszigetek egy offshore paradicsom lenne, ahová azért jegyeznek be cégeket, hogy ne kelljen adót fizetni. Frakcióvezető úr szerint ez nem gond, és ő nyugodtan alszik, mert tudja, hogy rendes magyar üzletemberek állnak a háttérben. Pedig egy váll alkozás nem attól lesz offshore, hogy ismerjüke a tulajdonosokat vagy sem, ez csak az egyik jellemző, attól offshore valami, hogy olyan helyre teszi székhelyét, ahol nincs vagy minimális az adó, miközben a tevékenységét valójában nem is ott végzi.
