Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 24. hétfő (31. szám) - A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. SCHIFFER ANDRÁS az LMP képviselőcsoportja részéről:
2369 Tudniil lik, az offshorenak két válfaja van. Az egyik esetben, és erről valóban az Alaptörvény is megemlékezik, igaz, hogy csak a közvetlen állami támogatásoktól tiltja el az offshorenak ezt a válfaját, amikor a tulajdonosi háttere egy vállalkozásnak nem átlátha tó. Viszont offshorenak tekinthetjük azokat a cégeket is, ahol ugyan tudjuk azt, hogy ki a tulajdonos, de bizonyos olyan országokban, postafiókokban, különböző gyarmati státusú helyeken vannak bejegyezve, ahová nyilvánvalóan adóelkerülési, úgymond adóopti malizálási szándékkal vitték ki a vállalkozásokat, sok esetben egyébként politikusok. Az LMP egy ilyen típusú offshoreellenes törvénycsomagot terjesztett elő már több alkalommal az Országgyűlésnek, hogy az állami vagy uniós források a közpénzek környékérő l ne csak az átláthatatlan tulajdonosi struktúrájú cégeket seprűzzük ki, hanem a különböző felsorolt, általa azt hiszem, ha jól emlékszem, Kig felsorolt offshore paradicsomokba, többek között a Kajmánszigeteken bejegyzett vállalkozásokat is seprűzzük ki. Nem működhetnek az állami pénzek, a közvagyon környékén ilyen cégek. Éppen ezért elfogadhatatlan az, hogy az Államadósság Kezelő Központ ilyen cégekkel bármiféle megállapodást köt. Elfogadhatatlan az, hogy közpénzekre, közvagyonra, állami jogokra offshore hátterű cégekkel köt szerződést a magyar állam vagy az önkormányzatok vagy állami, önkormányzati tulajdonban álló cégek. És nemcsak az az offshore, akinek a tulajdonosi háttere átláthatatlan, az is offshore, aki Marshallszigeteken vagy éppen Kajmánszige teken tart fenn postafiókot. Ne nézzük egymást hülyének, pontosan tudjuk, hogy miről van szó, pontosan tudjuk azt, hogy ilyen típusú cégek az előző kormányok alatt is csapolták meg a közöst, és ez sajnos folytatódik tovább. Egyébként az egyik cég tulajdono sa, a már szintén emlegetett Lian Wang úr sajtótájékoztatón mondta el, vallotta be, hogy a cége igenis offshore. Azt persze egyikük sem említette, hogy a másik tulajdonos, a volt Wallisvezető, a HajdúBét volt vezérigazgatója, hogy a szálak megint összeér jenek. Másfél év után sem derült ki, hogy mi szükség offshore hátterű közvetítő cégek bevonására, és hogyan illeszkedik mindez a kormány szóban offshoreellenes politikájába. Miért enged ki a kormány tízmilliárdokat a kezéből, és adja oda semmiért? A forga lmazók beszednek körülbelül 40 ezer euró díjat a vásárlóktól, miközben diszkontáron kapják az államkötvényt, jelenleg 30 ezer eurót nyerve. Az a kérdés, hogy az államkötvények árának emelésével 250ről 300 ezer euróra mennyivel nő a diszkontárrés és a juta lék. Ha arányosan, akkor az eddigi nyereség kötvényenként 70 ezer euróról 84 ezer euróra emelkedik. Az év végére 2400 körülre emelkedik az eladott kötvények száma. Ez azt jelenti, hogy eddig az állam 50 milliárd forint jövedelmet engedett ki az országból a dózatlanul. Nem is engedi, valójában tuszkolja külföldre, fenntartva ezzel az országot károsító pénzszivattyút. Négy év alatt 4 ezer kötvényt készülnek eladni. Ez minimum újabb 40 milliárd forint kifolyását jelenti a magyar nemzetgazdaságból. Ma egy magyar kisvállalkozás, ha van 100 forint bevétele, az áfa és minden egyéb adó és járulék befizetése után 50 forint marad neki, de sok esetben 2030. A kormány által szponzorált offshore cégek viszont egyetlen fillér adót sem fizetnek a költségvetésnek. Az offsho re cégek persze nemcsak adózási, illetve gazdaságpolitikai racionalitást érintő kérdéseket vetnek fel. Felmerülnek más jellegű kérdések is, például hogyan lehetünk biztosak abban, hogy a kötvények jó helyre kerülnek, nem merülneke fel nemzetbiztonsági koc kázatok. Ezt felvetette már jobbikos képviselőtársam, várnám a belügyi államtitkár úr válaszát ebben a kérdésben. Miért nincs nyilvános és folyamatosan frissülő adatbázis arról, hogy eddig hányan vettek kötvényt, és milyen országból érkeztek? A helyzet az, hogy továbbra is ugyanaz az offshore nagykoalíció folytatódik, amit már látunk az elmúlt két és fél évtizedben. Miközben a kormány az idei és a jövő évi költségvetésben is adómaximalizálásra törekszik, szétadóztatva a magyarokat, nem támogatja azon LMPs kezdeményezést, amely az offshore cégeket, azok nyereségét adóztatná meg. Rogán Antalnak és az Orbánkormánynak csupán a korábbi szabályozás felpuhítására, a becsületes adózókkal szemben tisztességtelen adóamnesztiára, a pénzmosásra alkalmas speciális megt akarítási számla bevezetésére és az offshore ingatlanügyletek megkönnyítésére futotta. A
