Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 21. péntek (30. szám) - Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről általános vitájának folytatása - ELNÖK: - DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:
2197 ott lévő híveknek szidja azokat, akik nincsenek ott. Tehát köszönöm azok nak, akik itt vannak. Az LMPfrakcióból, most úgy látom, éppen senki sincs bent a parlamentben. Tehát képviselő asszony ugye, azt mondta, hogy ez a megszorítások költségvetése. Szeretném kérdezni, hogy abban az országban, ahol a nemzeti össztermék 3,9 száz alékkal emelkedik ebben az évben, és a jövő évben is hasonló mértékben, bízunk benne, hogy emelkedni fog, ebben a 23 százalék közötti sávban mi szükség van megszorításra akkor (Dr. Varga László: Ezt kérdezzük!) , amikor bővül az országnak a gazdasága. Megs zorításra akkor lenne szükség, amikor, mint a szocialisták idején, 7 százalékkal csökkent az ország gazdasági teljesítménye 20082009ben, akkor ők valóban ehhez az eszközhöz nyúltak, de egy bővülő gazdaság esetében szerencsére arra van lehetőségünk, hogy egyes ágazatoknál többletforrásokról is dönthessünk. Azt is mondták, azt is mondta Schmuck Erzsébet, talán független képviselőtársam is, hogy növekszik Magyarországon az elszegényedés. Én úgy látom, hogy a foglalkoztatottság nő. Márpedig, ha egy országban több százezerrel többen dolgoznak, évről évre egyre többen, akkor azt mondhatjuk, hogy az elszegényedés is csökken, hiszen a legnagyobb szegénységben nyilván azok élnek, akiknek nincsen munkája, akik 2030 ezer forintos segélyből tengették az életüket, azo k viszont most már akár 70 ezer forintos közmunkabérből vagy 100 ezer forint fölé emelt, legalább minimálbérből tudnak megélni. (Dr. Varga László: Ki kell mozdulni a belvárosból!) E z még mindig nem egy nagy összeg nyilvánvalóan, de már jóval több, mint ami ből korábban segélyből éltek. Amikor önök az egykulcsos adót említik, akkor kérem, hogy mindig tegyék hozzá, hogy ez egy egykulcsos, családi típusú adózás, hiszen óriási differencia az, hogy azok számára, akik gyermeket nevelnek, mind az adó mértékéből, mi nd a járulékból olyasfajta kedvezményeket engedtünk, olyasfajta adómértéket hagytunk a családoknál, ami talán Franciaországban még fellelhető, de más európai országban nem nagyon, és ezt így kell társadalompolitikai hatásában értékelni; az egykulcsos adó t eljesítményre ösztönzését, az egykulcsos adó fehérítő hatását, hogy a kis személyi jövedelemadókulcs nyilvánvalóan ösztönöz arra, hogy mindenki a teljes jövedelmét vallja be legálisan, megszűnjön az a rendszer, ami azért öt évvel ezelőtt mindenki előtt is mert volt, hogy valaki be volt jelentve minimálbérre, és a maradék pénzt zsebbe kapta. Ez senkinek nem jó, sem az illetőnek, sem a munkáltatónak, sem az államnak, sem a közkasszának. Ezt kellett valahogy megállítani, ezért volt szükség az egykulcsos alacso ny adózásra. (14.50) Képviselőtársam említette a gimnáziumi férőhelyek számának a csökkentését. Árulja már el nekem, hogy melyik sorából olvasta ezt ki a magyar költségvetési törvénytervezetnek. Honnan veszik a költségvetésből ezt a számot? Az kétségtelen, azt szeretnénk, hogy többen tanuljanak szakmunkásképzésben, szakiskolai képzésben, hiszen a képzetlenségből, a munkanélküliségből ez az egyik kivezető út, ha ilyesfajta végzettséget szereznek 3 év alatt, 4 év alatt, de a középfokú oktatásra az idei 196 mi lliárd forint helyett jövőre 209 milliárd forint, 13 milliárddal több szerepel a költségvetésben. Azzal, hogy a 1418 éves korosztályra többet költünk, önök honnan vonják le azt a következtetést, hogy 24 százalékkal csökken az oktatásra fordított összeg és mindemellett csökken a gimnáziumi férőhelyek száma; ez igencsak élénk fantáziára utal, tisztelt képviselőtársam. De mondhatnám a felsőoktatás területén is a pluszforrásokat 7 milliárd forint értékben, mondhatnám az új kutatásifejlesztési, innovációs nagy támogatási csomagot, amelynek 70 milliárd forint része a költségvetésből kiolvasható, további 100 milliárd kiolvasható lesz az európai uniós források felosztásából. Ez 170 milliárd forint a leginkább hightech kutatásokra, a leginkább innovatív gazdasági á gazatoknak, egyetemi kutatási irányoknak a fejlesztésére. Emellett - ma már én is elmondtam, mások is elmondták - a szociális életpályának az idén bevezetett első lépésére 12 milliárd forintos pluszforrás szerepel, a szociális szolgáltatók, gyermekvédelmi szolgáltatások esetében szintén súlyos milliárdokkal nagyobb összegek szerepelnek ebben a költségvetésben. Úgyhogy bízom benne, hogy ha az önök támogatását ez nem is nyeri el, de ahogy az előző négyévnyi hasonló politikai lépésünket utólag is a választók e gy egyöntetű döntéssel jóváhagyták,
