Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 21. péntek (30. szám) - Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről általános vitájának folytatása - ELNÖK: - DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz):
2191 meg; n em csak a saját szempontunkból, hiszen a kormánynak megvan egy programja, például a munkahelyteremtés, a teljes foglalkoztatás elérése, ami összhangban van az európai uniós direktívával, amit úgy nevezünk, Európa 2020, ahol szintén ezek a célok fogalmazódt ak meg már az elmúlt időszakban. Nos, úgy vélem, tisztelt képviselőtársaim, hogy mind a Miniszterelnökség, mind pedig a Nemzetgazdasági Minisztérium uniós szakemberei jól dolgoztak a 201420as uniós költségvetési periódus EUs pályázatai és pénzügyi rends zereinek megtervezésében, mert például a mostani költségvetést tanulmányozva úgy látom, hogy a 2015ös költségvetést lehet sok névvel illetni, de leginkább azzal lehetne, hogy az nem más, mint az uniós források költségvetése is. Hiszen a jövő évben - mint ahogy ez többször elhangzott az elmúlt általános vitában - igenis minden korábbinál talán a legtöbb uniós forrás kifizetésére van lehetőségünk, és ez bizony meghatározza a következő év költségvetését is. (14.20) Tisztelt Képviselőtársaim! Kiindulásként sze retném hangsúlyozni, hogy az előbb elmondottak alapja nem más, mint az Európai Bizottság és Magyarország között még a nyár folyamán véglegesítésre került úgynevezett partneri megállapodás, amely a 20142020 közötti időszakban a legfontosabb európai uniós a lapok, tehát az Európai Regionális Fejlesztési Alap, a Kohéziós Alap, az Európai Szociális Alap, az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap és az Európai Tengerügyi és Halászati Alap forrásai lehívásának a feltételeit határozza meg. Ahogy Varga mini szter úr is utalt rá az expozéjában, a partnerségi megállapodás Magyarország számára tehát mintegy 25 milliárd eurónyi forrást irányoz elő, amely kiegészülve a szükséges hazai társfinanszírozással, valamint az úgynevezett költségvetésen kívül folyósított a grártámogatásokkal együtt a 20142020 közötti időszakban összesen 12 ezer milliárd forint fejlesztést jelent. Még kimondani is sok, olyan ez az összeg. Visszatekintve az elmúlt uniós költségvetési ciklusokra, úgy hiszem, hogy nyugodtan kijelenthetjük, bárm ely részén ülünk a patkónak, hogy ennyi támogatás még nem érkezett Magyarországra, mint ebben a költségvetési ciklusban. Óriási összegekről beszélünk. De mindez jelen pillanatban még csak egy lehetőség. Ez nem biankó csekken kiállított pénz, amit minden ön kormányzat vagy választó megkap, hanem ezért tenni kell. Ez egy óriási felelősség, elsősorban a kormány számára, és úgy hiszem, hogy éppen ennek a rendszernek a kidolgozásában látszik ez a felelősség, hogy megpróbálja megkönnyíteni az uniós források lehívá sát. Ugyancsak felelősséget jelent azoknak is, akik pályáznak, akár vállalkozók, önkormányzatok, hiszen egy pályázatot nemcsak megírni, nemcsak beadni, nemcsak megnyerni kell, hanem megvalósítani, és még legalább öt évig működtetni, hiszen ne felejtsük el, hogy nemcsak a magyar szervek, hanem az európai uniós szervek is ellenőrzik ezen pénzek megvalósítását. Aztán ismételten szeretném kiemelni azt a tényt, amit a részletes vitában már többen megtettek, hogy a kormány a források 60 százalékát a foglalkoztatá s és a versenyképesség növelésére épülő gazdaságfejlesztésre kívánja fordítani. Hölgyeim és Uraim! Tehát ez a pályázók számára azt jelenti - egy fontos üzenet , hogy a jövőben, nemcsak a következő egy évben, hanem az elkövetkezendő hétéves ciklusban a kor ábbinál jóval átláthatóbb, egyszerűbb és ésszerűbb pályázati eljárásokkal számolhatunk. Úgy hiszem, hogy innen is köszönet illeti a külügyi kormányzat azon tagjait, akik az elmúlt kéthárom évben ennek a lehetőségét kidolgozták, megvívták a saját csatájuka t Brüsszelben. Gondolok itt például Győri Enikő államtitkár asszonyra, aki létrehozta „a kohézió barátai” csoportot, akiknek együttes lobbija nélkül nem tudtunk volna ennyi uniós forrást kiharcolni. Tisztelt Képviselőtársaim! Az előbbiekben már utaltam arr a, hogy a 2004es esztendő egy történelmi fordulópont, nemcsak azért, mert ekkor csatlakoztunk az Európai Unióhoz, de abban is fordulópont volt, sajnos negatívan, mert ebben az évben indult az Európai Unió eddig legtovább
