Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 21. péntek (30. szám) - Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről általános vitájának folytatása - ELNÖK: - DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz):
2192 húzódó túlzottdeficiteljárása épp en Magyarország ellen, amely közel 9 esztendeig tartott, és amely a polgári kormány fegyelmezett fiskális politikájának köszönhetően került megszüntetésre. Tehát amennyiben a jövő évi költségvetés kapcsán az úgynevezett maastrichti kritériumokra is tekintü nk, úgy vélem, hogy nincs mit szégyenkeznünk, hiszen a költségvetési deficit továbbra is a 3 százalékos küszöb alatt marad, várhatóan a GDP 2,4 százalékában, a GDParányos államadósság pedig a GDP 75,4 százalékára fog csökkenni. E kedvező folyamatokat elős egítik az uniós összehasonlításban is magas GDPnövekedési adatok, amelyek folytán az Európai Bizottság őszi előrejelzésében a Magyarországra vonatkozó korábbi adatait is javította pozitív felhanggal. Tisztelt Képviselőtársaim! Figyelvén az elmúlt két nap általános vitáját, a költségvetési vitában elhangzottakat, röviden, azt hiszem, érdemes az Európai Bizottságnak a költségvetési törvényjavaslattal kapcsolatos esetleges szerepéről is szólni. Ez az európai szemeszter. Az elmúlt 34 év alatt az Európai ügyek bizottságában nagyon sokszor volt erről szó - s külön Balczó képviselőtársamnak volt ez kedvenc témája , és nagyon sokszor körüljártuk, akár ellenzék, akár a kormánypárt részéről. Igen, mert ez komoly szuverenitási problémákat vet föl. Szeretném elmondan i, hogy az európai szemeszternek hívott gazdaságpolitikai koordinációnak az a célja, hogy a tagállamok különkülön összehangolják a költségvetési és gazdaságpolitikájukat az uniós szinten elfogadott célokkal és szabályokkal - ami egy roppant nehéz munka , vagyis a már előbb említett Európa 2020 stratégiával. E cél érdekében az Európai Bizottság a kormány által minden évben benyújtott éves konvergenciaprogram, valamint a nemzeti reformprogram kapcsán fogalmaz meg úgynevezett országspecifikus ajánlásokat. Az t is szeretném hangsúlyozni, hogy az Országgyűlésnek van egy szakbizottsága, az Európai ügyek bizottsága, ahol mi ezt a programot és az ajánlásokat részleteiben tanulmányoztuk és meg is vitattuk, és mindig nemcsak a Nemzetgazdasági Minisztérium szakértőjét hívjuk meg, hanem az Európai Bizottság képviseletében a nagykövet urat is meghívjuk, és itt megismerjük mind a kormány, mind az Európai Bizottság álláspontját. Tisztelt Országgyűlés! Rátérve az uniós fejlesztések témakörére, néhány sajátosságot szeretnék kiemelni. Egyrészt fontos emlékeztetnem képviselőtársaimat az n+2es szabályra. A 2015. év jelenti az utolsó évet ebben a tekintetben, amikor a 20072013as fejlesztési ciklusban megítélt uniós forrásokat fel lehet, és hadd mondjam, fel kell használni. Teh át magyarán, azok a források, amelyeket 2015. december 31ig nem tudunk kifizetni, lényegében elvesznek. Éppen ezért ebből a szempontból a törvényjavaslat az ország érdekeit szem előtt tartva teljes abszorpcióval számol, tehát, ahogy mondta miniszterelnök úr is, nem szeretnénk, ha egyetlen cent is visszagurulna Brüsszelbe. A cél, hogy ne ragadjon bent uniós forrás. Mindez azt is jelenti, hogy még a jövő évben is mintegy - írd és mondd - 1400 milliárd forintnyi uniós forrást kell eljuttatni a pályázókhoz, a 20072013 közötti időszak projektjeinek sikeres lezárása érdekében. Ez egy óriási feladat. De úgy hiszem, hogy a feladat szép és a cél nemes, tehát hogy egyetlen cent se guruljon vissza Brüsszelbe. És itt valóban egy olyan új rendszerre van szükség, amit k iépített a kormány, másrészt pedig egy olyan együttműködésre - itt nemcsak a vállalkozókkal, hanem az önkormányzatokkal is és mindenkivel, aki európai uniós pályázatot benyújtott , hogy azt meg is kell valósítani. A 2015. év másik sajátossága, hogy egyútt al a 20142020 közötti időszakból is előirányoz uniós támogatásokat, mintegy 300 milliárd forint értékben. Az új időszak projektjeit a hamarosan véglegesítendő operatív programok tartalmazzák. Reméljük, hogy ezt Brüsszel december 31ig jóvá is fogja hagyni . Amint arra képviselőtársaim is utaltak már az elhangzott vitákban, jövőre a költségvetésben a szükséges hazai társfinanszírozással együtt több mint 2500 milliárd forint uniós támogatás lehívására lesz lehetőségünk. A költségvetésen kívül, tehát úgymond k özvetlenül a gazdáknak, a termelőknek juttatott tételek összege pedig 389 milliárd forint.
