Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 21. péntek (30. szám) - Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről általános vitájának folytatása - ELNÖK: - DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz):
2190 eljöttek és elmondták, hogy igaz, hogy október elején azt mondták, hogy aláírják ezt a szöveg et, de végül mégsem írják alá. Aztán rá kéthárom nappal tüntetést szerveztek, akkor is mondta Czibere államtitkár úr, hogy akkor nem délelőtt, hanem a délutáni órákban várja a korábban leegyeztetett szöveg aláírására őket, nem jöttek a szakszervezetek, ak kor sem írták alá. Közben az ágazatban dolgozókat képviselő egy másik nagy szakszervezeti szövetség kifejezte, hogy ő viszont tárgyalna, és nem tartja reprezentatívnak azokat, akik közben tüntetnek. Úgy gondolom, hogy ha mindenki egyet tudott volna érteni a leegyeztetett szövegben és aláírta volna, amit egy hónappal ezelőtt elfogadtunk, akkor békésebb lenne itt a hangulat ezen a téren is. Mi mindenesetre az ágazati bérpótlékot mindenképpen fontosnak tartjuk, mert az itt dolgozók a legfontosabbak, hogy ők me gbecsültebbnek érezzék magukat valamivel, mint pár évvel ezelőtt. Bízunk benne, hogy ez tovább nőhet. A miniszterelnök úr hétfőn az azonnali kérdések és válaszok órájában - valószínűleg ön is itt volt - azt mondta, azt az ígéretet tette, hogy a jövő évben kidolgozzuk ezt az életpályamodellt. Ami a gyermekétkeztetés kérdését illeti - hiszen ez is szorosan hozzátartozik ehhez a szociális témához , ön is nagyon jól tudja talán, képviselő úr, hogy négy és fél évvel ezelőtt 29 milliárd forint volt a gyermekétke ztetésre a költségvetésben. Ez a 29 milliárd idén 53 milliárd volt már, jövőre pedig 58 milliárd forint lesz, tehát 4 év alatt megkétszereztük a gyermekétkeztetésre fordítandó összeget. 150 ezer gyerek kedvezménnyel, 270 ezer gyerek pedig teljesen ingyenes en ehet, így biztosított az, hogy majd a kötelező óvodáztatás bevezetésével 3 éves kortól nem lehet éhező gyerek, mert akinek a szülei nem tudják ezt biztosítani neki, annak az állam fogja biztosítani. A szülőktől ezt a feladatot - ha valaki nem tudja vagy nem akarja ellátni - az állam elveszi, és az óvodában, az iskolában a napi többszöri egészséges étkezést biztosítani fogja mindenkinek. Ha a költségvetést végignézi a képviselő úr, a szociális szolgáltatásoknál, a gyermekvédelmi és gyermekjóléti szolgálta tásoknál összességében 16 milliárd forintos pluszforrást talál; az intézmények színvonalának javítására 2 milliárd forintos pluszt ebből. Tehát úgy gondolom, hogy ezen a téren, ha kis lépésekben is, de messze az inflációt meghaladó mértékben igyekszünk jav ítani az itt dolgozók helyzetén. De nagyon jól tudjuk, hogy van még munkánk azzal, hogy ezeket a tételeket a későbbiekben még tovább növeljük. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK : Most Hörcsik Richárd képviselő úrnak adom meg a szót. DR. HÖRCSIK RICHÁRD ( Fidesz ): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Urak! Kedves Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy a 2015ös költségvetéssel kapcsolatban mint az Európai ügyek bizottsága elnöke is elsősorban az Európai Unióval összefü ggő tételekről adjak egy rövid tájékoztatást. Mint nyilván képviselőtársaim is tudják, ebben az évben volt hazánk európai uniós csatlakozásának 10. évfordulója, és az értékelések között sokszor hallottuk különböző konferenciákon, ahol magam is részt vettem - függetlenül attól, hogy a kormányhoz vagy az ellenzékhez közel álló előadók mondták el , de egyvalami közösen mégis előjött ezeken a konferenciákon, tudniillik ez az állítás, hogy nem igazán tudtuk kihasználni az európai uniós tagságunkból származó elő nyöket az elmúlt 10 év alatt. Úgy hiszem, hogy ilyen sommás vélemények egy olyan felhívást, mondhatni olyan kihívást jelentettek különösen az elmúlt esztendőben a kormány számára, hogy okulva az elmúlt periódus, tehát a 200713as uniós pályázati rendszer hibáiból, hogy az új periódusban - a 201420 közötti uniós költségvetési időszakban - sokkal kevesebb, de koncentráltabb célt tűzzünk ki magunk elé, hogy valóban a reálgazdaság fejlődését és a foglalkoztatás bővítését szolgáló projekteket valósítsuk
