Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 21. péntek (30. szám) - Az ülésnap megnyitása - A fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint az egyes fogyasztói kölcsönszerződések devizanemének módosulásával és a kamatszabályokkal kapcsolatos kérdések ... - ELNÖK: - ORBÁN GÁBOR nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár:
2160 A következő lépés a forintosítás kérdése. A forintosít ás kérdése elsődlegesen a biztonságról szól. Ha lezártuk a múltat, kínáltunk egy látható, jól látható jövőt, fontos, hogy ez ne csak előre látható legyen, hanem egy biztonságos jövő is legyen. Érjen véget, kedves képviselőtársaim, a spekuláció korszaka, ne a spekulációra építsük a későbbiekben a gazdaságot. Építsük a munkára, és ne pedig arra, hogy egyébként hogyan néz ki a svájci frank, az euró árfolyama. Lehet játszani azzal, és lehet játszani a szavakkal, hogy éppen mikor milyen volt az árfolyam, ha jól emlékszem, 2009. március 6án 317 forint fölött járt az euró árfolyama, itt a lényeg az, hogy zárjunk le egy korszakot. Húzzunk egy vonalat, és összhatásában figyeljük meg, hogy mit érnek ezek az intézkedések. Az összhatás a lényeg. Nem szabad kiemelni ebb ől a törvénycsomagból egy elemet és az egy elemet összességében elemezni, vagy csak ezt az egy elemet elemezni, hanem összességében kell figyelni a jogszabályt, hiszen ez a jogszabály próbálja követni és követi is a Kúria döntését, és olyan helyzetet kíván előállítani, ami későbbiekben az alkotmányosság próbáját is ki tudja állni. A bíróság olyan elveket fogalmazott meg, amiket egyébként - láttuk a legutóbbi döntésekben - az Alkotmánybíróság is követ. Ennek megfelelően ilyen jogszabálycsomagot kellett össze állítani. Ennek a jogszabálycsomagnak az összhatása, hölgyeim és uraim, az, mintha körülbelül a svájci frankot 180 forinton forintosítanánk. Tehát ha azt a lehetőséget választottuk volna, amit nem tehettünk meg, hogy csupán forintosítjuk a hiteleket, akkor ilyen hatást tudtunk volna elérni. De mivel ez nem volt ennyire egyszerű, ezért egy ilyen törvénycsomagot kellett létrehozni, ami többet is tesz annál, hogy ilyen árfolyamon forintosít, hanem biztonságot nyújt az embereknek, és kiszámítható jövőt ad, olya n kiszámítható jövőt, amelyben mindenki tudhatja, hogy mi fog rá várni. Az egész jogalkotásunk és az egész tevékenységünk lényege, hogy ha eszközökben nem is értünk mi egymással egyet, de annak kell lennie, hogy az emberek életét jobbá tegyünk, egy jobb, k iszámíthatóbb jövőt adjunk az embereknek, egy olyan jövőt, amelyben mindenki tudja azt, hogy mi vár rá, mindenki tudja azt, hogy bízhat az államban, bízhat a kormányban, mert attól, ami Magyarországon folyik, azoktól a jogszabályoktól, amiket itt az Ország gyűlés elfogad, csak jobb lesz neki. Mi erre törekszünk, ezért terjesztettük be ezt a jogszabálycsomagot, és ennek megfelelően kérjük önöket is, hogy támogassák ezt. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Fidesz soraiból.) ELNÖK : Köszönöm, képviselő úr. Tiszt elt Országgyűlés! Megadom a szót Orbán Gábor úrnak, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkárának. Korlátlan időkeret áll rendelkezésre, államtitkár úr. Öné a szó. ORBÁN GÁBOR nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Szeretnék a vitában elhangzott kijelentésekre, egyes megtévesztő gondolatokra reagálni most. Kezdeném azzal, hogy visszaidézem azt az észrevételt, amely szerint 2001ben tették lehetővé, hogy devizahitelek legyenek Magyarországon. Ez a féligazság inkább csak negyedigazság. Valóban az EUcsatlakozás kapcsán a tőke szabad áramlásának követelményének eleget téve épült be a magyar jogrendbe ez a rendelkezés, amely egyébként lehetővé tette a devizahitelek megjelenését. A kkor még nem volt szükség arra, hogy ezt külön korlátozza bárki, hiszen a támogatott forinthitelek politikájával értelmes módon lehetett lakáshitelekhez jutni Magyarországon. 2003 után lett volna szükség arra, hogy azzal párhuzamosan, miközben a családoktó l ezt a lehetőséget elveszik, arról is gondoskodjon az akkori kormány, azt meg kellett volna tennie, de nem tette meg, hogy ezzel párhuzamosan a devizahitelcsapdától megóvja. Ennek az eredménye óriási devizahitelezés és tömeges probléma KeletKözépEurópá ban is egyedülálló módon. Most keresik a felelőst azért a 70 forintért, ami száznyolcvanvalahányról 256 fölé emelte a svájci frank forintárfolyamát. Itt említett - úgy látom, már nincs itt - a képviselő úr három befolyásos, nehézsúlyúnak is mondható jobbol dali személyiséget, politikust, aki erről tehet. Valóban én is annak
