Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 21. péntek (30. szám) - Az ülésnap megnyitása - A fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint az egyes fogyasztói kölcsönszerződések devizanemének módosulásával és a kamatszabályokkal kapcsolatos kérdések ... - ELNÖK: - BURÁNY SÁNDOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2139 Térjünk vissza ehhez a jogegységi határozathoz! Mit, milyen kérdést kellett vizsgálnia a Kúriának? Nézzük az első ilyen bekezdést és az első pontot! A Kúria azt vizs gálta - idézem szó szerint a határozat indoklását , hogy: „A devizaalapú fogyasztói kölcsönszerződés mint szerződéstípus tisztességtelene amiatt, hogy az árfolyamkockázatot, kedvezőbb kamat ellenében, korlátozás nélkül a fogyasztó viseli.” Erre a kérdésr e a Kúria - összhangban egyébként Polt Péter legfőbb ügyésszel - azt az álláspontot fejtette ki, illetve azt a döntést hozta, hogy nem tisztességtelen az ilyen devizaszerződés; ez igaz. Ebből az következik, hogy egyoldalúan a bankokra hárítani ennek követk ezményeit valóban nem lehet. Az viszont nem igaz, hogy ez megkötné önöknek a kezét abban, hogy valamilyen megoldással és konstrukcióval a piacinál kedvezőbb árfolyamon tegyék lehetővé a devizahitelesek számára ezeknek a hiteleknek a forintosítását. Mondok erre két lehetséges példát is, sőt kezdjük egy harmadikkal, elhangzott már itt a vitában. Erre volt egy példa egyébként a végtörlesztés intézménye is, ami - összefüggésben a mai törvényjavaslattal - egy tisztességtelen lépés volt. Pontosabban tisztességtel en lépés az, hogy amit lehetővé tettek azok számára, akik rendelkeztek olyan készpénzállománnyal, hogy a végtörlesztés konstrukcióját bevállalhatták, azt nem teszik önök lehetővé azoknak, akik pénz híján vagy egyéb okok miatt akkor ezt a döntést nem hozhat ták meg. Bizony, akkor 180 forintos árfolyamon, tehát nem piaci árfolyamon, hanem 180 forintos árfolyamon tették lehetővé egy konstrukció keretében, hogy a devizahitelesek azon része, aki képes fizetni, ezeket a hiteleket egy összegben visszafizethesse. Te hát már a múltban, az önök kormányzása idején is volt arra precedens, hogy egyébként, ha az állam akarja, ha a kormány akarja, ha az Országgyűlés ennek megfelelő törvényeket hoz, akkor igenis lehetővé válhat a piacinál kedvezőbb átváltási árfolyam alkalmaz ása. De abban is téved Németh Szilárd képviselő úr, hogy a Magyar Nemzeti Bank ebben semmilyen szerepet nem vállalhatna. A Magyar Nemzeti Bank valóban nem egy kereskedelmi bank, nem az a fő dolga, hogy hitelt nyújtson embereknek vagy vállalkozásoknak; tisz telettel felhívom figyelmét, hogy ennek ellenére a Magyar Nemzeti Bank folytat ilyen tevékenységet. Az önök által egyébként gyakran sikerként hangoztatott kisvállalkozói kedvezményes hitelprogram például igenis egy olyan konstrukció, amelyben a Magyar Nemz eti Bank a piacinál lényegesen kedvezőbb kamattal biztosít hiteleket döntően kisvállalkozások számára, beruházásokra. Tehát ez az állítás sem felel meg a valóságnak. Az az állítás sem felel meg a valóságnak, hogy a szocialistaliberális kormányzás a korább i kedvezményes kamatozású, államilag támogatott kölcsönöket megszüntette volna. Nem szüntette meg, hölgyeim és uraim; igaz, hogy jelentősen korlátozta annak a felső határát, egyébként teszem hozzá, joggal, mert az államnak nem feltétlenül dolga, hogy az ad ófizetők pénzéből olyanok hitelfelvételét támogassa, akik mondjuk, 100 milliós lakást akarnak ebből építeni. Azt viszont lehetővé tettük a későbbiekben is, hogy 15 millió forintos felső határig, aki erre a kedvezményes kölcsönformára igényt tart, az ezt a hitelt felvehesse. Németh Szilárd képviselő úr itt említette, hogy a sorainkban ül egy 2003as miniszter, aki egyébként pofátlan módon felvett ennél magasabb hitelt is. (10.20) Nos, szeretném a képviselő úrnak elmondani, hogy é n 2003ban miniszter voltam, és nem vettem fel 15 milliónál magasabb hitelt. 2006ban vettem fel egyúttal svájcifrankhitelt és kedvezményes hitelt is. Ez két dologra bizonyíték. Egyrészt arra, hogy nem szüntettük meg ezt a kedvezményes konstrukciót, másfe lől pedig arra, hogy Németh Szilárd képviselő úr az imént hazudott, amikor azt állította, hogy itt a sorainkban olyan miniszter ül, aki annak idején ezt a kedvezményes hitelplafont nem tartotta magára nézve kötelezőnek. A képviselő úr bocsánatkérését szíve sen fogadom a folyosón, ha lelkileg érez magában erőt ehhez. (Németh Szilárd István: Nem talált! Én másra gondoltam! De ez így jó!) Térjünk vissza a törvényjavaslathoz! Ez a törvényjavaslat, ahogy az előbb mondtam, becsapva az embereket, rájuk kényszerít e gy piaci árfolyamú forintosítást. Az MSZP álláspontja ezzel szemben
