Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 20. csütörtök (29. szám) - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről általános vitájának folytatása - ELNÖK: - IKOTITY ISTVÁN (LMP):
2027 Kanyarodjunk is az előttünk fekvő költségvetési javaslatra! Mennyit költünk ma oktatásra, és mennyit tervez a kormány ráfordítani jövőre? Először is induljunk el onnan, hogy mi jellemezte az oktatási költéseket az elmúlt években európai öss zehasonlításban. Magyarországnak tíz évvel ezelőtt oktatási közkiadások terén még nem volt oka szégyenkezésre az európai átlaghoz képest. Az oktatáspolitikájukban is vezető skandináv államokhoz képest persze mindig jelentős volt a hátrányunk. A 2000es éve k középétől a szocialistaliberális kormányok idején viszont elindult az a forráskivonás, aminek következtében 2010re a magyar oktatás finanszírozása az európai átlag alá esett. Azóta tovább romlott ez a helyzet. A negatív folyamat a FideszKDNP százmilli árdos megszorító politikájának következtében felgyorsult, csak az oktatásból 250 milliárd forintot vontak ki az elmúlt kormányzati ciklusban. Az Európai Unió legtöbb tagállama azonban a világgazdasági válság kirobbantása után gyorsan növelte az oktatási ki adásait, tehát növelték a kiadásaikat a válság ellenére is, nem csupán azonnali megoldásokat kerestek, tudták, hogy már középtávon is csak akkor lehet kilábalni a válságból, ha az oktatásra költünk. Magyarország kormányai ezzel teljesen ellenkező nézetet k épviseltek és képviselnek, úgy tűnik, hogy csak a megszorításokhoz értenek, az építkezéshez nem. Az oktatás is csak egy a jóléti területek között, ahonnan még van mit elvonni, hogy a hibás gazdaságpolitika árát legyen miből megfizetni. A költségvetés kiadá sait vizsgálva az látszik, hogy minden költségvetési 100 forintból 910 forintot költünk az oktatásra. 100 forintnak alig a tizede megy erre a rendkívül fontos célra. Mi történik jövőre? Visszakapjae az oktatás legalább az elmúlt évek elvonásait? Sajnos, azt látjuk, hogy nem ez történik. A jövő évi költségvetési tervezet lényegében változatlanul hagyja a korábbi évek jelentős forráskivonását. Továbbra is hiányzik ez a 200250 milliárd forint az oktatási rendszer működtetéséből, fenntartásából. Továbbra is hiányzik 200 milliárd forint a közoktatásból és 50 milliárd forint a felsőoktatástól. Az iskoláktól és egyetemektől, főiskoláktól egyaránt elvonják a pénzt, és nem adják vissza, de ezek visszapótlásával is csupán a 2010es szintre érnénk vissza, amely még mindig nagyon komoly távolságra van a kívánatos oktatásfinanszírozási mértéktől. Hiába hangoztatja a kormány, hogy többet költünk oktatási célokra jövőre, az oktatásra fordított többletkiadás nagyobb része valójában a pedagógusbéremelés következő részéből következik. Ennek az oka, hogy a kormány az eredeti ígéretét megszegve négy év alatt biztosítja csak ezt a fizetésemelést, ami egy összegben, egy évben került volna kiadásra, évről évre újabb részleteket ad. De tegyük hozzá, hogy a pedagógusok munkáját seg ítő munkatársak béremelése jövőre is elmarad. 2008 óta ők nem kaptak fizetésemelést. Hetedik éve nem változik a bérük, sőt csökkent a kafetériaelvonások kapcsán. Az LMP szerint ez egy nagyon súlyos hiányosság. A költségvetési tervezetben szereplő összehaso nló táblázat alapján az látható az összes, oktatásra fordított költségvetés tekintetében, hogy a tavalyi év 1581 milliárdjához képest a jövő évi 1560 milliárd 21 milliárd forintos csökkenés, itt a köztes év, a jelenlegi, az idei év 1547 milliárd . Tehát a k ét évvel ezelőttihez képesti nagyon erős csökkenést most egy kicsit visszahozzák, de még a két évvel ezelőttihez képest is egy jelentős, 21 milliárdos visszaesés, tehát a GDParányos zsugorodás is tovább növekszik. Hiába lesz a kormány szerint nagyobb az e losztható torta, ebből arányában kisebb szelet jut az oktatásra, mint most. Hasonlóan folytatódik az oktatási kiadások reálértékének csökkenése is: amit jövőre költünk oktatásra, kevesebbet ér, mint idén. Menjünk tovább: hiába költünk 7 milliárd forinttal többet a költségvetésből a felsőoktatás működtetésére, a korábban elvont 50 milliárd forinthoz képest ez csekély visszapótlás. A felsőoktatási intézmények továbbra is a működőképességük szélén fognak táncolni, és ezen az úgynevezett struktúraváltás sem seg ít. Felsőoktatásra egyébként nem is akar többet költeni a kormány, az új felsőoktatási stratégiában ezt kerek perec ki is mondják. Meg kell elégedni azzal, amit jelenleg erre a területre szánnak. Az LMP szerint ez nemhogy a meglévő különbségek kiegyenlítés ére nem elég, de az intézmények biztonságos működését sem garantálja.
