Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 19. szerda (28. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - ELNÖK: - VOLNER JÁNOS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
1846 fenn tartható módon vezesse, biztosítsa az ország gazdálkodását. Ennek a kritériumnak ez a költségvetés nem felel meg. Amikor kormánypárti képviselőtársaim nagyon büszkén azzal hivalkodnak itt az Országgyűlésben, hogy milyen jó Magyarországnak, mert az Európai Unión belül az egy főre jutó második legtöbb pénzt, a lakosságszámot tekintve, Magyarország hívhatja le, akkor mivel is kérkednek tulajdonképpen? Képviselőtársaim, Magyarország szegénységi bizonyítványával! Az Európai Unió ugyanis annak alapján osztja ki a különböző regionális támogatásait, hogy mennyire szegény egy adott régió. Európában a gazdag államok befizetői az európai uniós költségvetésnek, a szegényebb államok igénybe vevői, és amikor önök arról beszélnek, hogy mi kapjuk a második legtöbb pénzt Eur ópában, ez annak köszönhető, hogy mi vagyunk a második legszegényebb állam az Európai Unió közösségén belül. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Ez nem igaz.) Hölgyeim és Uraim! Egyelőre sajnos itt tartunk. A hét magyarországi földrajzi régióból négy földrajzi régió Európa húsz legszegényebb régiójának egyikébe tartozik. Tessék belegondolni! A magyar államterület kétharmada Magyarország és egyben Európa legszegényebb régiói közé tartozik. Egy hajszálnyival állnak ennél rosszabbul a bolgárok vagy a románok, ott ötöt régió sorolható a legszegényebbek közé. Az Európai Unió friss statisztikai jelentése szerint a magyar szegénységi küszöb alatt él egyharmada a lakosságnak, egészen pontosan a magyar lakosság 33,5 százaléka tartozik ide. Ha a nyugateurópai szegénységi szintet nézném, akkor bizonybizony ezen a területen lenne meg, hölgyeim és uraim, a kétharmad, nem pedig a választások napján. Azt is érdemes megnézni, hogy az állam ilyen módon torzítja a gazdaságot, és milyen módon változnak a különböző költségvetési a rányok. Érdemes megnézni például, én megtettem, megvizsgáltam, hogy a költségvetés bevételei hány százalékát teszik ki a GDPnek. Érdekes módon a következő adatokat találhatjuk. 2000 és 2004 között még a Magyarországon megtermelt javaknak mindössze a 43,2 százalékát vonta el a költségvetés, még egyszer mondom, 43,2 százalékát, 2013ban már 47,6 százalékát, és tovább nő ez a mérték a 2015ös költségvetés elfogadásával. Tehát látható, hogy az állam pénzéhsége nőttönnő, egyre több pénzre van szükséges az álla mnak ahhoz, hogy ezt az egyébként egyre inkább leépülő közszektort egyáltalán el tudja tartani. Érdemes megnézni azt, hogy az állam magára, a saját működési kiadásaira jövőre 2633,4 milliárd forintot költ, ami jelentős növekedés a tavalyi tervekhez és az e lfogadott költségvetéshez mérten. Tehát sajnos az állam működési kiadásai nőnek. Az is érdekes, amikor az államadósság alakulásáról beszélünk. Becsatornázza a kormány, erőszakkal államosítva, a 3000 milliárd forintnyi magánnyugdíjpénztár i vagyont, ez gyakorlatilag nyomtalanul eltűnik az államadósságcsökkentés oltárán, ezt a pénzt az elmúlt négy évben elégeti az ország, nyomtalanul elillan. Ehhez képest ott tartunk jelenleg, hogy ugyanannyi Magyarország GDParányos államadóssága, mint 2010 első negyedévének végén, amikor a szocialistákat áprilisban elverte a Fidesz a választásokon. Tehát láthatóan az államadósság mértéke a kormányzati fogadkozások ellenére sem csökkent. Érdemes azt is figyelembe venni, amikor a kormány expozéjában arról van szó, hogy csökkenni fog a bürokrácia költsége Magyarországon, hogy ez pontosan mit jelent. Egyrészt, tényszerűen itt van előttünk a szám, nőnek a költségvetés működési kiadásai, az állam többet költ önmagára, másrészt pedig az államreformnak nevezett foly amat gyakorlatilag el sem kezdődött, legalábbis tervszerű keretek között nem, amit a kormány előrevetített, hogy végre szeretne hajtani. Nem lehet tudni azt, hogy hány ember és pontosan milyen közfeladatokat fog ellátni a jövőben. Anélkül látott neki a kor mány ezeknek az átalakításoknak, hogy hosszú távú koncepciója lenne egyáltalán erről. Érdemes azt is megnézni, hogy a foglalkoztatáspolitikában mi volt az előzetes fogadalom, és milyen tények teljesülnek. Ha megnézzük azt, hogy mit ígért még a 2010es vála sztási programjában a Fidesz, akkor azt lehet látni, hogy 1 millió új munkahelyet, amit a vállalkozások hoznak létre. (12.20)
