Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 19. szerda (28. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - ELNÖK: - BALCZÓ ZOLTÁN európai parlamenti képviselő, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
1847 Ehelyett azt látjuk, hogy lassan már a közmunkások országa leszünk, más emberek adóbefizetéseiből 35 milliárddal többet fog a korm ány a közmunkások bérére fordítani. Jövőre már 270 milliárd forintot költünk majd a közmunkások bérére, miközben közülük nagyon kevés ember végez értékes termelőmunkát, egész egyszerűen azért, mert a kormánynak nincs erre vonatkozó hosszú távú koncepciója. Ha megnézzük a foglalkoztatás alakulásánál az adóterhek kérdését, ott is azt láthatjuk, hogy a béren kívüli juttatásoknál brutális az adóterhek emelkedése, kiszámíthatatlanná téve ilyen módon az adórendszert. Nem lehet tudni, hogy mit hoz a jövő, ha Magya rországon beruház egy külföldi vállalat vagy egy hazai vállalkozás, mert a kormány minden egyes évben emeli az adókat, módosítja a vállalkozások adóterheit, ráadásul rossz irányban. Fontos elmondani azt is, hogy a magyar gazdaság régesrég túl van adóztatv a. Érdemes megnézni, 27 százalékos áfamérték sehol a világon nincs. A világ legmagasabb áfaterheit kénytelenek a magyar magánemberek megfizetni. Ez az adónem azonban a feketegazdaság melegágya. Nyilvánvaló, ha Magyarország lényegesen magasabb forgalmi adót alkalmaz a saját adórendszerében, mint más európai uniós államok, akkor a magyar adórendszert megpróbálják elkerülni, és egyre több lesz az adócsaló cég, amely kihasználja az adókülönbözetet más államok és Magyarország között. Emiatt nemhogy költségvetési bevételnövekedést könyvelhetne el a magyar állam, hanem egyenesen csökkennek az adóbevételek. Az is egy visszás dolog, hogy ha Magyarország hosszú távú jövőjére gondolunk: mire lenne szükség ahhoz, hogy a magyar gazdaság fenntartható módon az emberek szám ára életszínvonalnövekedést okozva növekedjen? Arra lenne szükség, hogy kiművelt emberfők sokaságára alapozzuk a gazdasági növekedést. Ha megnézzük az oktatásban teljesült tényszámokat, mit láthatunk: gazdasági teljesítményünknek a 2010es költségvetési t örvény 5,52 százalékát költötte oktatásra, ez a 2015ös költségvetésben 4,7 százalékos GDP arányra csökken. Tehát látható, hogy ezen a területen Magyarország nem a kiművelt emberfőkben gondolkodik, az oktatásból a kormány a számok szintjén is bizonyíthatóa n kivonja a pénzt. Magyarországnak sajnos ezt a jövőt szánta az Orbánkormány ezzel a költségvetéssel. A Jobbik ezt a törvényjavaslatot természetesen nem fogja támogatni. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Or szággyűlés! Megadom a szót Balczó Zoltán úrnak, európai parlamenti képviselőnek, a Jobbik képviselőcsoportja másik vezérszónokának. Öné a szó, képviselő úr. BALCZÓ ZOLTÁN európai parlamenti képviselő, a Jobbik képviselőcsoportja részéről : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A most tárgyalt költségvetés annak a makrogazdasági pályának felel meg, amelyet az Európai Bizottság a tagországok, köztük Magyarország számára előírt, és ezt Magyarország elfogadta. Ez a folyamat az úgynevezett európai sze meszter, amikor a konvergenciaprogram benyújtását követően egyeztet az Európai Bizottság az adott országgal, megfogalmazza az elvárásokat, és gyakorlatilag az ezt meghatározó számok kerülnek ide. Erről a magyar parlamentnek közreműködési lehetősége, érdemi információja nincs, ez a Magyar Országgyűlés költségvetésalkotási jogát eleve csorbítja. Ami a pénzügyi kapcsolatokat illeti: a nemzeti stratégiai referenciakeretben Magyarország 1262 milliárd forint uniós forrásra számít. Természetesen a Jobbik is azt m ondja, hogy nagyon fontosak ezek a források a fejlesztésre, de vigyázni kell, hogy kézenközön ne szivárogjon el, és a kormányzat valóban teljesítse azt a vállalását, hogy döntően a gazdaság fejlesztésére, a kkvk fejlesztésére fordítja. Tegyük fel a kérdé st: Brüsszel jótéteménye ez a forrás? Legyünk hálásak érte? Nos, igen. Tudjuk azt, hogy a közvetlen pénzügyi szaldó pozitív. De nekünk a csatlakozásunk teljes komplex gazdasági mérlegét kell figyelnünk, amibe többek között az is beletartozik, hogy 1991 vég étől, a
