Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. szeptember 16. kedd (15. szám) - A Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről szóló tö... - ELNÖK: - VOLNER JÁNOS (Jobbik):
183 valóban a magyar bankok visszaéltek az erőfölényükkel, sok esetben tisztességtelenül jártak el, egyoldalúan a magyar csal ádok rovására és a maguk javára módosították a szerződéseket. Szeretném önöket emlékeztetni arra, hogy a magyar bankok 2010 őszéig valóban egyoldalún módosították a szerződéseket, az ügyfél beleegyezése nélkül, minimális értesítési kötelezettség mellett. M ost ennek a gyakorlatnak az elszámoltatására kerül sor, az egyoldalú szerződésmódosításoknak, az ügyfél hátrányára megállapított költségdíjemeléseknek, kamatemeléseknek, reméljük, hogy egyszer s mindenkorra vége. A bankoknak el kell számolni a lakáshitelek nél, a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél, az autóhiteleknél, a fogyasztási hiteleknél, valamint minden forinthitelnél. Ez a törvényjavaslat azt jelenti, hogy a szocialista kormányok által elvesztegetett évtizedet követően végre igazságot tudunk szolg áltatni, igazságot 1,3 millió magyar családnak. Kérem minden képviselőtársamat, hogy támogassa a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.) ELNÖK : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra következik Volner János képv iselő úr, Jobbikképviselőcsoport. Öné a szó. VOLNER JÁNOS ( Jobbik ): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Akkor, amikor a támogatott lakáshiteles konstrukciót, amelyet az első Orbánkormány bevezetett, felváltotta a d evizahitelezés konstrukciója, már látni lehetett azokat a beépített rendszerkockázatokat, amelyeket maga a törvényalkotó betonozott be, illetve ezekről tudni lehetett azt, hogy a későbbiek folyamán aligha lehet őket kezelni. Hát mi is volt ezzel a devizahi telezéses probléma alapvetően? Hát az, hogy egy alkalmatlan eszközt választottak arra, hogy a lakosságot finanszírozzák. Egy devizahitelezés egy rövid lejáratú vállalati hitel esetén szóba jöhető konstrukció olyankor, amikor az árfolyamkockázatot különböző pénzügyi tranzakciókkal eredményesen menedzselik az egyébként ilyen árfolyamkockázati menedzsmentben képzett emberek. A lakosságnál nyilvánvaló volt, hogy húszéves időtávlatban megjósolni azt, hogy egy magas volalitású deviza hogyan fog viselkedni, milye n lesz az árfolyam, azt eleve nagyon nehéz lett volna, nem lehetett. Nagyon fontos volt, amivel hosszú időn keresztül nem kezdett semmit az Orbánkormány, és ebben a mostani törvényjavaslatban sem mondja ki teljeskörűen a bankok felelősségét, hogy a deviza hitelezés felfutása idején, 20042005ben, amikor Magyarországon hatszor annyi lakás épült, mint jelenleg, amikor romokban van az építőipar, akkor a hatályos hitelintézeti törvény úgy rendelkezett, hogy szakképzett embereknek kell a hitelt közvetíteni, hit elközvetítéssel is csak azok foglalkozhatnak, az ügyfélkapcsolatokat ők ápolhatják, hát ehhez képest ha megnézzük, hogy kik közvetítették ezeket a hiteleket, akkor azt láthatjuk, hogy néhány gyorstalpalón részt vett ember elad olyan hiteleket, amelyek kock ázataival, az árazás mikéntjével maga sincs tisztában. Természetes, ha ő maga nem tudja, hogy milyen kockázatokat vállal majd a hiteladós ezért az ügyletért, még egyszer mondom, két évtizedes időtávra előre, akkor természetes, hogy nem tett eleget a bank a hitelintézeti törvény előírásainak, nem tájékoztatta az ügyfeleket kellőképpen arról, hogy milyen kockázatokkal jár az a hitel, és nyilvánvaló az is, hogy ez a fajta sérelem a hiteladósokon csattan. Ezzel sem most, sem korábban nem kezdett semmit az Orbánkormány, nem lépett fel ezen a területen. Érdemes lenne megnézni azt, hogy milyen cselekvési tere volt a szocialista, illetve az Orbánkormánynak arra, hogy lépjen ezen a területen. A szocialisták kiterjesztették a devizahitelezést, elmélyítették a válság ot, és egy óriási problémát okoztak egész Magyarország számára. Az Orbánkormány pedig az elmúlt négy és fél évben gyakorlatilag érdemi lépéseket annak érdekében, hogy megváltoztassa ezt a törvényi környezetet, nem tett. (11.50)